Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Bakács István: A Magyar Országos Levéltár iratanyagának változása : iratgyarapodás és csökkenés, 1875–1975 / 111–126. o.

112 Bakács István Országos Levéltár 1875. március 1-én megkezdte működését, iratanyaga a regnicolaris levéltáron (N szekció) kívül csupán a magyar és erdélyi kancellária (A és B szekció), a helytartótanács (C szekció) és az erdélyi főkormányszék (F szekció egy része) iratanyagából állott, tehát — e levéltárak mai terjedelmét véve alapul — közel 10 000 iratfolyóméter lehetett. (Az Országos Levéltár egész iratanyagát 1958 folyamán 21 nagybetűvel jelzeteit iratsorozatra — szekcióra — bontották.) Az Országos Levéltárnak működését megkezdve elsődleges feladata iratanyagának a képviselőházi határozat

5 szerinti kiegészítése volt, de ezenfelül a Levéltár felállítását előkészítő 1872. október 2-án tartott ankétnak az anyaggyarapításra vonatkozó elgondolásait is valóra kellett váltania. Pauler Gyula a helyhiányra való tekintettel elsősorban a regnicolaris levéltár gyűjtőkörébe tartozó és korábban oda be nem került iratok megszerzését tartotta legelső megoldandó feladatnak, s már március 3-án felterjesztést intéz a két utolsó országbíró, Cziráky Antal és Majláth György iratanyagának, nemkülönben a hiteleshelyi és megyei levéltárak mutatóinak átadása érdekében. Az utóbbiakat még II. József korában kellett a hiteleshelyeknek és a megyéknek elkészíteniök s a hétszemélyes táblának beküldeni.

6 Pauler előterjesztése alapján azután mindezek átvétele még 1875-ben megtörtént.

7 Sajátságosan Pauler csak 1876. február 9-én javasolja a kincstári (kamarai) levéltár (a mai E szekció) átvételét, amire július 1-én került sor.

8 Ebben az előterjesztésben tér ki Pauler az erdélyi fiskális levéltár felszállításának szükségességére is, és Mike György 1876 őszén a Budára felszállított anyagot át is adta.

9 A kúriai levéltár (az O szekció első része) átvétele 1877. március 1-én történt,

10 ám az iratanyag még egy esztendeig megmaradt régi helyén a Belvárosban a Gránátos (ma Városház) utca 3. sz. alatti Pálffy-házban, s csak 1878 április-májusban szállították fel a várba.

11 A Belügyminisztérium 1876 novemberében javasolja a fiumei kormányzóság 1848 előtti iratanyagának átvételét, s az iratanyagot 48 ládában a következő év szeptemberében fel is szállítják Fiuméből.

12 A kerületi táblák anyagának beszállítására Pauler 1877. december 4-én tesz javaslatot,

1 3 s ezeknél merül fel először a beszállítás előtti rendezés szükségessége, amelyet a levéltár tisztviselői végeznek el az iratok akkori őrzőhelyén.

14 Magának az iratanyagnak s Pauler Gyula: A magyar királyi országos levéltár. Magyar Könyvszemle. I. [1893.]évf. 125.1. Az Országos Levéltárnak Vécsey Tamás részére készített összeállítása az 1875-1890. évi gyarapodásról az erdélyi főkormányszék inkorporálását 1875. március 16-ban jelöli meg. OL (2114/1904) I. 377/1904. asz. 6 OL (2/1875.) I. 2/1875. asz. - Varga Endre-Párdányi Miklós .'Bírósági levéltárak. (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 4.) Bp. 1952. 56. sk. 1. 7

OL (290., 381/1875.) I. 2/1875. asz. - Az átvétel után tűnt ki, hogy több hiteleshely, így a székesfehérvári, pozsonyi, veszprémi és szepesi káptalan eladdig nem készítette el a repertóriumot. így utólag küldik be 1878-ban a pozsonyi, 1881-ben a veszprémi káptalan mutatóját. OL, (752/1878., 418/1881.) 1.2/1875. asz. 8

OL (55., 313/1876.) I. 24/1876. asz. 9

OL (563/1876.) I. 24/1876. asz. 10

OL (165/1877.) I. 2/1875. asz. 1 \ OL (704/1877., 369/1878.) I. 2/1875. asz. 1 2

OL (640/1876., 636/1877.) 226/1935. asz. 13

OL (879/1877.) I. 375/1877. asz. 14

így Maróthy Rezsó' 1899 áprilisában Kőszegen a dunántúli tábla anyagát rendezte. (675., 743/1898.)!. 331/1898. asz.