Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Györffy György: Nemzetközi oklevélkiadási szabályzat / 97–109. o.
108 Györffy György használunk. Az írásban beküldött hozzászólások szerint a rövidítéseket kurzív betűtípussal oldja fel a Jan öberg által szerkesztett Diplomatarium Suecanum (az 53. és 68. ponthoz). Ugyanez az okmánytár a kritikai apparátusban (92.) a lábjegyzeteknél használt alternatív megoldások közül: a » a )>( a > a legelterjedtebb első megoldással él.azért is,mert ez a hosszabb szövegrészek jelzése esetében félre nem érthető megoldást tesz lehetővé, pl. b "festum purificatk>nis~ b ; lábjegyzetben: bJb om. X. Tekintettel arra, hogy itt szerzői hozzáfűzésről van szó, a lábjegyzet betűjelét kurziváljuk, mint ez pl. a FriedrichSebánek—DuSkova által szerkesztett cseh és Marsina által elindított szlovák okmánytárban is gyakorlatban van; e kurziválás a félreértés lehetőségét is kiküszöböli. Kérdést intéztem a bizottsághoz atekintetben, hogy rövidített szöveg esetén a szöveg elejére és végére, ül. az elhagyott szöveg helyére pontok avagy vonalkák teendők-e; határozottan a pontok mellett foglaltak állást. Okmánytárunkban 3-3 pontot használunk; oklevél részleges kiadása esetén a kiadott részek új bekezdésbe kerülnek. A gazdasági iratokra vonatkozó szabályzat megállapítása során felmerülhet még néhány további kérdés, amely kapcsán újból fontolóra vehető a szabályzat egy-egy részlete, ez azonban az egészet annál kevésbé érinti, mert a szabályzat mai formájában is eléggé rugalmas és az egyes iskolák hagyományos gyakorlatában az áternatív megoldásokat figyelembe veszi. Ilyen módon a nemzetközi szabályzat alapul szolgálhat a magyar oklevélkiadási szabályzatnak. NORMALISATION INTERNATIONALE POUR LA PUBLICATION DES CHARTES par György Györffy Le Comité International de Diplomatique s'assigne la táche d'élaborer le régime qui réglemente la publication des chartes du Moyen Age. Ainsi fut créee dans la formulation de M. R.-H. Bautier, directeur de l'Ecole Nationale de Chartes (Paris, Sorbonne), la "Normalisation internationale des méthodes de publication des documents latins du Moyen Age" en 1977 á Romé que le comité a discutée en 1978 á Madrid, puis á Bucurest en 1980. Sous la direction de son nouveau President, M. Bautier, le comité se mit ä l'élaboration du réglement sur la publication des documents économiques. Tout en tolerant la pratique traditionnelle suivie par certains pays, dans l'élaboration du reglement, le comité n'en essaye pas moins de créer un principe uniforme á beaucoup d'égards. L'auteur de l'article, vice-président du comité, fait un compte rendű analytique des 122 articles de la Normálisadon parue en 1977 ainsi que de quelques points de vue de la discussion de 1978. En faisant allusion aux traditions de la publication des chartes en Hongrie, Ü précise qu'entre les deux tendances extremes — rester fidéle á la lettre et garder la compréhensibilité - la publication des chartes a toujours essayé de trouver le juste milieu. Les progrés de la technique ont influencé la publication des chartes sur trois points: 1. la Photographie et le fac-similé ont rendű inutile la publication trop fidéle á la lettre. 2. Par la mécanisation de la typographie, il est devenu plus difflcile d'utiliser des signes spécifiques et de dépasser la justification. 3. La mise en memoire de la collection réduit la publication de textes a Putilisation des lettres et des signes existant dans Pordinateur.
