Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Kállay István: A családi hitbizományok Magyarországon / 69–91. o.

76 Kállay István Az 1687-es törvény utáni első hitbizomány-alapítás herceg Esterházy Pál nádor nevéhez fűződik. Ez az első abból a szempontból is, hogy ősi vagyonnal találkozunk. Esterházy Pál alapítólevelében ugyan arra hivatkozik, hogy gróf Esterházy Miklós nádor az 1626-ban kapott Fraknót és Kismartont hitbizománnyá alakította, ennek az alapításnak azonban semmi nyomát sem találjuk.

41 Esterházy Pál Fraknón és Kismartonon kívül Lándzsért és Lakompakót is a hitbizományhoz csatolta, ezekkel azonban szabadon rendelkezett. Ahhoz, hogy az ősi javakkal, Fraknóval és Kismartonnal szabadon rendelkezzék, szükséges volt az ősiség szerint felszólalásra jogosult gyerekei hozzájárulása. Éppen ezért a végrendelethez három nagykorú fia — Mihály, József és Gábor - beleegyezését is megnyerte („Nos quoque filii suae celsitudinis palatini hoc testamentum paternum in omnibus suis punctis, clausulis cofirmamus et ratificamus, obligamusque, sub introscripta poena nos omnia huius testamenti puncta fideliter servaturos"). A nádor a végrendelethez 1696-ban pótvégrendeletet fűzött. A hitbizományi Pál herceg halálakor József, ill. öccse Mihály örökölte. Ez utóbbi még 1721-ben meghalt, így az örökös József fia, Pál Antal lett. Az ő idejére esik a hitbizomány első növelése: 1734-ben 8000 Ft-ért megvette a Somogy megyei Istvándi és Kovácsi birtokokat. 1745-ben majorátusi adománylevelet kapott Mária Teréziától a derecskéi, hatvani és gyöngyösi uradalmakra. Az adomány levél külön érdekessége, hogy az érdemek között utal a „vitám et sanguinem" felkiáltásra.

42 Pál Antal herceg részt vett az örökösödési háborúban, majd 1750-ben nápolyi követ lett. Távolléte idejére ő állította fel a kismartoni igazgató bizottságot. Felismerte a családi iratok gondozásának fontosságát: kiadta az iratok rendezésére vonatkozó utasítást és alkalmazta az első hercegi levéltárost Schmiliár János személyében.

4 3 Pál Antal herceg 1762-ben meghalt, a hitbizomány örököse öccse, Miklós József, kit a kortársak „Fényes"-nek neveztek. Ő állította fel a régensi hivatalt és fejlesztette tovább a hitbizomány igazgatását, ekkor épült Eszterháza; udvari karnagya Haydn volt. 1763-ban frankfurti követté nevezték ki. Közéleti tevékenysége elvonta a birtokigazgatástól, ezért a korábban létrehozott igazgató bizottságot továbbra is fenntartotta. Miklóst 1790-ben fia Antal, majd 1794-ben Miklós követte. A hitbizományi birtokosok nemzedékrendje tehát a következő

44

: (1. a 77. lapon) Rövidebb életű hitbizományt alapított — időrendben a másodikat

45 herceg Esterházy Pál után — 1711-ben gróf Szirmay István udvari tanácsos és országbírói ítélőmester. Szirmay — gyermektelen lévén — örökbefogadta testvérének (Sárának) unokáját, cserneki Dessewffy Tamást, aki felvette a cserneki és szirmai Szirmay nevet. 1711. évi végrendeletében Szirmay István örökbefogadott fiát, Tamást tette főörökösévé azzal a rendelkezés4 ^Erdélyi, 1.92.,- Östör-Petrovay II. 3. *

2

Erdélyi, L 115. 4 3 Bővebben lásd: Kállay István, Az Esterházy hercegi hitbizomány központi igazgatása a XVIII. század második felében, Századok, 1976. 44

g7-. Eszterházy lános, Az Eszteiházy család és oldalágainak leírása, Budapest 1901. Nagy Iván, IV. 82-83. Magyar Nemzetségi ZsebkönyvJ.Főrang, 6-8,94. köv. Östör-Petrovay, II. 91. Bakács István, Az Esterházy család hercegi ágának levéltára, Repertórium, Budapest 1956. 245. 45

Erdélyi (I. 102.) beszél ugyan az 1693-as alapítású Zichy-hitbizományról, ez azonban más forrásban nem található.