Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Kállay István: A családi hitbizományok Magyarországon / 69–91. o.

74 Kállay István Az irodalomból jól ismert, sokak által elsőnek tartott Pálffy-féle hitbizomány kezdetei két királyi (1650. és 1651. évi) adománylevélig és az 1653. évi, az uralkodó által jóváhagyott végrendeletig nyúlnak vissza. Az uralkodó 1650-ben gróf Pálffy Pálnak — aki 1646 óta nádor volt - inskripcionálta Pozsony várát, a hozzátartozó uradalmakkal. Az adomány levélből

3 7 kitűnik, hogy korábban Rudolf a pozsonyi várat és a hozzátartozó uradalmakat oly módon adományozta, mint Thurzó Györgynek Árva várát; vagyis nem az összes leszármazói javára, hanem a primogenitúrára korlátozva. Pál nádor is az uralkodó által meghatározott öröklési renddel kapta a várat és tartozékait: fiai, unokái közül a senior örökölt („qui ex filiis annotati comitis Pauli de ordine senior fuerit, hoc modo et ordine etiam, quoad nepotes ipsorum in senio semper observato, quousque hac linea duraverit. . ."). Ugyanezt ismétli meg az 1651. évi adománylevél.

38 Most érkeztünk el az 1653-as évhez, amikor gróf Pálffy Pál a pozsonyi káptalan előtt végrendelkezett.

39 Vagyonát, János Antal és János Károly fiai számára, két főrészre osztva, Detrekő és Pozsony várából a hozzátartozó birtokokkal, elsőszülöttségi hitbizományi alapított, mely fiúleszármazói kihalása esetén unokaöccsére, Pálffy Miklósra és annak fíúleszármazóira száll. Ha Miklós fiúleszármazói is kihalnának, a birtokok Terézia lányára, illetve mindkét nembeli leszármazóira szállnak az elsőszülöttségi rend szerint („déficiente verő etiam sexu masculino praedicti comitis Nicolai Pálffy, universa bona, qua ex haereditate mea ad ipsum ас descendentes ipsius masculos devenerant, ad filiam meam Theresiam ac descendentes eiusdem utriusque sexus universis devolvantur. Ita ut administrate bonorum sit penes seniorem natu, fructus vero acqualiter dividantur..."). Különösen ez az utolsó fél mondat érdemel figyelmet, mert a birtokost nem teszi a birtok jövedelmének urává, hanem elrendeli, hogy testvéreivel vagy atyjafiaival egyenlően osztozzon a jövedelmen. Pálffy külön kiemeli a birtok kezelését, igazgatását (administratio), amely talán Pozsony vármegye örökös főispánságával függött össze. Hasonló gondolat jelentkezik Thurzó Elek fentebb ismertetett 1542-es végrendeletében. E kezdeti hitbizományokban tehát szokás volt, hogy a hitbizományi birtokos osztozott az osztályos atyafiakkal a jövedelmen. Ez pedig perdöntő az 1542. évi hitbizomány-alapítás megítélésénél. Az öröklési rend jobb megértése céljából közlöm az alapító és a birtokosok nemzedékrendjét :

4 ° 37

Liber donationum, 8. 352. Liber Regius, 10. 679. - Östör-Petrovay (II. 197.) ezt az alapítást tekinti a Pálffy-hitbizomány kezdetének. ъь Erdélyi, i. 89. 39 Liber Regius, 11. 38. 4 "Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. II. Fó'rang, Budapest 1888. 12-13, 179. köv. - Nagy Iván, IX. 77. - Östör-Petrovay, II. 196. - Liber Regius, 34. 313.