Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.
40 Borsa Iván kiegészítette. A raktár állványozása 1941. március 29-én fejeződött be 95 és 1941-1942 folyamán megtörtént az erdélyi iratanyag (mai F szekció) felállítása. Mint már szó volt róla, a Levéltár 1932. évről szóló jelentésében már felmerült az épület renoválása. Ez elsősorban a torony és a homlokzat egyes faragott köveire vonatkozott. Az életveszélyt jelentő kövek eltávolítására vagy ideiglenes jellegű megerősítésére 1937-ben került sor. A tornyot renoválás közben 1937. május 23-án (vasárnap) villámcsapás érte, s ez további károkat okozott. 96 - Az ideiglenes megoldás nem bizonyult tartósnak és 1942-ben újra felül kellett vizsgáltatni. Az építészeti vita során szóba került a torony lebontása is, de végül a helyreállítás mellett döntöttek, ami 1943 végére meg is történt. 9 7 A második világháború számos európai ország levéltárának okozott problémát az anyag elhelyezése tekintetében. Az Országos Levéltár 1943. március 26-án kérte a Vallásés Közoktatásügyi Minisztériumot, eszközölje ki, hogy a királyi palota alagsorában helyezhessen el nagyobb biztonságot igénylő levéltári anyagot, majd április 17-én sürgető és felelősség-elhárító előterjesztést tett. 98 Nem lehet tudni, hogy az előterjesztésre érkezett-e válasz, de a Levéltár többet nem sürgette, és a jelek szerint erről a gondolatról letett. - Jánossy Dénes főigazgató 1944. február 21-én kitöltetlenül küldi vissza a kiürítéssel kapcsolatos kérdőíveket, míg a „Levéltár részére Budapest környékén megfelelő épület ki nem jelöltetik, amelyben iratanyaga használható állapotban elhelyezhető, az Országos Levéltárnak Budapest-környéki helységben való elhelyezése abban az esetben sem jöhet számításba, ha jelenlegi épülete tönkremegy". 99 - Ezt a helyes álláspontot 1944. augusztus 17-én átmenetileg feladták, mert a Diplomatikai Levéltár és a Múzeumi Törzsanyag 1301-ig terjedő dobozait, valamint a filmtár felvágott filmjeit tartalmazó dobozokat a Magyar Nemzeti Bank Úri utca 72. szám alatti mélypincéjébe szállították át. A nyilas hatalomátvételt követően október 23-án azonban a Levéltár az értékes anyagot visszakérte és november 11-én vissza is szállította. 100 A Levéltár nem tett eleget Szálasi december 4-i kiürítési parancsának sem, 1 ° l így a hadművelete^ a Levéltár teljes anyagát saját épületében találták. A Levéltár az adott körülmények között maximálisan felkészülten várta a hadműveletek közeledését. A két alagsori raktár valamennyi ablakát 1943 nyarán kívülről téglából készült támfalakkal zárták el és a még beállványozatlan 16-os raktárt fagerendákkal aládúcolták és fából raktári állványokat építettek. A legértékesebb levéltári anyagot és a festett ablakszárnyakat a két alagsori raktárban, az így kialakított tárgyi óvóhelyen 9S OL-Y 1-1941-465; OL-Y 1-1942-1417; OL-Y 1-1943-178; OL-K 636-19421944-68-10-2, 1944-66030; uo. 1942-1944-68-10-2, 1942-81450; OL-K 269-1942213-110600. 9 6 OL-Y 1-1942-1763. 97 OL-K 636-1942-44-68-10-2, 1942-81537 és 81827, 1943-78882 és 79687. OL-Y 1—1943-1817. - A toronyba tervezett víztartály megépítéséhez 1923-ban a Pénzügyminisztérium nem járult hozzá (OL-Y 1-1923-552). A tartály elmaradása egyik oka volt a hibáknak. - A légoltalmi parancsnokság 194 3-bankárfigyelő állomást helyezett el a toronyban (OL-Y 1-1943-169). 98 OL-Y 4-1943-3. OL-Y 1-1943-689. 99 OL-Y 4-1944-1. 100 OL-Y 4-1944-10. 1 °' Jánossy: Budapest ostroma és az Országos Levéltár, Levéltári Közlemények 1946. évf. 3.
