Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.

38 Borsa Iván Abból a körülményből, hogy a Levéltár irattárában egy kivételtől (városi címerek elhelyezése az ólomüveg ablakok felső részén) eltekintve nem találunk kezdeményező előterjesztéseket, javaslatokat, viszont Klebelsberg nemegyszer közvetlenül adott megbízást Nagy Károlynak, az iparművészeti munkákat tervező és irányító Róth Miksának, a freskófestő Dudits Andornak, arra kell következtetni, hogy e munkálatoknak nemcsak mecénása, hanem szellemi irányítója is ő volt. 1923-ban adott megbízást Dudits Andornak a magyar történet egyes jeleneteit az I. emelettől a lépcsőház mennyezetéig bemutató freskók elkészítésére, aki ezzel 1929-ben készült el. Klebelsbergnek köszönhetők a főigazgatói szoba és fogadó, a tanácsterem és a kutatóterem tölgyfa ajtói, lambériái, masszív tölgyfa asztalai, e célra tervezett karosszékei (e helyiségek ablakkereteit halványzöldről tölgyfa színűre mázolták át), a lépcsőház, a tanácsterem és a kutatóterem festett ablakai és bronz csillárai; a lépcsőház tölgyfa asztalai, székei és padjai; a kiállítási terem berendezése (ideértve a spalettákat is); az Izabella főhercegnő háziipari műhelyében Lórántffy Zsuzsanna térítőjének modorában készített asztalterítő; két tűzmentes okmányszekrény és 490 „vas-kassetta" (DL doboz), 3 lovas szoborcsoport Kisfaludi Stróbl Zsigmondtól, Sidló Ferenctől és Szentgyörgyi Istvántól; végleges kerítés a torony és az épület keleti szárnya között

83 és a kertesítés megkezdése. Elkészíttette (1930) a köztetszésnek egyáltalában nem örvendő kémény torony átalakításának tervét is, mely 1932-ben Csánki nyugdíjaztatása után került íróasztalából irattárba.

84 Nem tudni, hogy Klebelsbergnek voltak-e még további elgondolásai és lettek volna-e lehetőségei, ha továbbra is miniszter marad, de nem lehet véletlen, hogy az 1932-ről szóló kormányjelentés az 1924 folyamán megindult munkálatok szüneteltetéséről számol be, míg a levéltári jelentés a nehéz gazdasági helyzetet okolja az épület renoválásának elmaradásával.

8 5 Az új épület felszereltségének mértékét jól mutatja az a szobánkénti ingóleltár, amelyet 1933. január 9-én írtak alá Csánki Dezső nyűg. főigazgató és Döry Ferenc igazgató.

86 Az első világháború végétől a második világháború befejezéséig a Levéltár egyik legfontosabb problémája az 1918 novemberi megalakulása óta az épületben helyet foglaló Hadilevéltár kitelepítése volt. Évi jelentések, előterjesztések visszatérő témája volt a Hadilevéltár kiköltöztetése, ami még a kormánynak 1937. évi működéséről szóló jelentésében is helyet kapott. Az 1930. július l-ig adott engedélyt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium előbb egy, majd további 5 évre meghosszabbította.

87 Az újabb 8 3 E fejleményekről - kevés kivétellel - évente beszámoltak a Levéltári Közleményekben. - A Levéltár berendezésének művészeti irányításával Klebelsberg a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács egy bizottságát bízta meg Bánffy Miklós vezetésével. Csánki nézeteltérésbe keveredett a bizottsággal saját dolgozó szobájának berendezését illetően, s a vitából nem kis presztízsveszteséggel került ki. (OL-Y 1-210. doboz, Csánki iratai.) 84

OL-Y 1-1930-285. 85

A m. kir. kormány 1932. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv 118.* - Levéltári Közlemények 1933. 171. 86

OL-Y 1-1932-1048. 8

'Levéltári Közlemények 1931. évf. 148. és 1932. évf. 343. - OL-K 726-1936-454.