Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Szovjetszkije Arhivü, 1977–1978 / 337–339. o.

338 FOLYÓIRATSZEMLE Levéltárának tájékoztató tevékenységével, illetve a levéltárakban őrzött személyi fondok feldolgozásának módszerével. - 5. szám: F. I. DOLGIH arról szól, hogy miképp készülnek a szovjet állami levéltárak a nagy évforduló megünneplésére. - V. V. ANYIKEJEV a Központi Pártlevéltárat mutatja be. - A forrásanyagot közlő, illetve csak bemutató fejezet a következő témakörökre vonatkozó iratokat ismertet: újabban előkerült Lenin-dokumentumok, a Nagy Október fényképalbuma (szó szerint: fotóévkönyve), a Nagy Október hang-dokumentumai. - Az európai népi demokráciák levéltárosai közül M. KOSZTOV a bolgár, V. SIKORA a csehszlovák levéltáraknak a Nagy Október megünneplésére irányuló munkáját ismertetik. - O. F. KOZLOV a forráskiadványok felhasználásának hatékonyabbá, jobbá tételéről értekezik. - 6. szám: KOROM MIHÁLY és MÜLLER VERONIKA arról számolnak be, hogy miképp ünnepelték a magyar levéltárak a Nagy Október évfordulóját. Szól a cikk a Nagy Október magyarországi hatását bemutató forráskiadványról és a különböző városokban megrendezett kiállításokról. - V. A. SZIDOROVA és F. I. SARONOV az Orosz Szövetségi Szovjet Köztársaság Központi Levéltárának munkáját ismertetik. - A. O. ARUTJUNJAN az örmény Szovjet Köztársaság állami levéltárainak sokirányú tevékenységéről szól, különös tekintettel az iratanyag megőrzésének és felhasználásának problémáiról. — ZS. F. SZERGAZIN az iratok konzerválásának és restaurálásának kérdéseivel foglalkozik. 1978. 1. szám: F. L DOLGIH cikke arra a kérdésre keres választ, hogy melyek a levéltári szolgálat legfontosabb feladatai a fejlett szocializmus feltételei közt. A cikk kiemeli a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének jelentőségét. - O. V. GUROV a szovjet fegyveres erők levéltárát ismerteti. - A forrásközlések a következő témákat ölelik fel: az 1942-1943. évi sztálingrádi csata, a Nagy Honvédő Háborúban a frontról a hátországba és utóbbiból a frontra küldött levelek (1941—1945, a rádió anyaga alapján). Egy cikk tájékoztat a Szovjetunió hangdokumentumainak őrzŐhelyéró'l. - G. V. SZEMENCSENKO egy XV. századi oklevél - egy kerület elöljárói által kibocsátott szabályzat-jellegű irat - datálásának kérdéséhez szól hozzá. - A Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága a következő fő feladatokat jelölte ki a levéltárak számára: propagálni a szocializmus és kommunizmus építésének területén elért eredményeket, ugyancsak propagálni a párt és kormány harcát a béke megőrzéséért, gondoskodni a levéltárak „kompletté tételéről" vagyis arról, hogy minden olyan iratanyag, amelynek rendeltetésszerűen levéltárba kell kerülnie, a lehető legjobb feltételek közt valóban odakerüljön. További feladatok: segítenie kell az Igazgatóságnak mind az állami levéltárak, mind az irattárak munkáját, szabályzatokat kell kidolgozni, amelyek a levéltárak és irattárak munkáját jobbá teszik. Meg kell szervezni az 1978. évben a levéltárügy újjászervezésére vonatkozó 1918. évi lenini dekrétum évfordulójának megünneplését. A külföldi országok, elsősorban a testvéri szocialista országok levéltáraival a kapcsolatot szorosabbra kell fűzni. - 2. szám: A forrásanyagot közlő fejezetben a Szovjetunió levéltárügyének történetét bemutató iratokat publikálnak (ebben a füzetben kezdődik ez a sorozat, az évköre: 1918-1941). Három cikk egy-egy kiemelkedő szovjet levéltáros működését ismerteti. - A. A. KUZIN és N. G. FILIPPOV a Szovjetunió műszaki dokumentumokat őrző levéK tárainak hatvan évét tárgyalják. - A. P. PSENYICSNÜJ és V. A. ILJICSOVA arról írnak, hogy miképp gondoskodnak a minisztériumok és főhatóságok iratanyagának megőrzéséről. - A forrásközlések témaköre: V. V. Kujbisev tevékenysége, a karagandai szénmedence kiépítésének kezdete, — D. I. GYEGYINSZKAJA a Népgazdaság Központi Állami Levéltáráról (CGANH) szól, különösen arról, hogy miképp tartják nyilván az „ügyiratok forgalmát". - További kisebb terjedelmű cikkek a levéltárakban őrzött hang-dokumentumok és mozgófilmek nyilvántartásának módszerét ismertetik. 3. szám: A Szovjetunió levéltárügyének történetét megvilágító forráspublikáció évköre 1949—1959. Három rövid cikk egy-egy kiváló szovjet levéltáros működését ismerteti (közülük az egyik V. V. Makszakov, a szovjet levéltár-elmélet egyik úttörője). - V. I. BUGANOV a levéltárakról mint a szovjet történettudomány felbecsülhetetlen értékű kincsesházáról értekezik, A cikk felsorolja a forradalom előtti kor nagy levéltárosait, a nevezetesebb forráskiadványokat és szól az utolsó hatvan év nagy eredményeiről. - V. A. CIKULIN az „összevont nomenklatúrák" készítésének módszeréről szól. - A Levéltári anyag szemléje c. fejezetben ismertetik a községi tanácsok levéltárait (1921-1925) mint forrásanyagot. Egy XVII. századi, Moszkva környéki birtokokat számbavevő másolókönyvet is bemutat ez a füzet, továbbá egy másik másolókönyvet ismertet, amely a XVIII. század legelejéről származik és a trojcoszergijevszki híres kolostor-levéltárból került ki. Egy cikk tárgyalja még e füzetben az Orosz Szövetségi Szovjet Köztársaság Központi Levéltárának segédleteit. - 4. szám: A levéltárügy történetét megvilágító források évköre ezúttal 1960-1978. - K. I. RUGYELSZON és több más szerző \