Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.

32 Borsa Iván Pecz Samu 1911. március 30-án már bemutatta a végleges helyre készített első tervét, amely jelentős mértékben támaszkodott Pauler 1899-ben megfogalmazott programjára. A Horváth Emil államtitkár elnöklete alatt kinevezett építési bizottság a tervet kétszer is átdolgoztatta és Horváth államtitkár 1912. április 1-én a harmadik jóváhagyott terv alapján adott megbízást Pecz Samunak az általános építési terv és a költségelőirányzat elkészítésére,

44 de egy szűkebb körű bizottság újabb módosításokat igényelt és az ismét átdolgozott tervet a teljes bizottság csak 1912. november 6-án fogadta el és a belügyminiszter pedig november 29-én hagyta jóvá.

45 A részletes tervek és a költségvetés elkészítésére Pecz 1912. december 3-án kapott megbízást.

46 Már 1911 nyarán kezdte keresni a Belügyminisztérium és a Levéltár, hogy a Bécsi kapu téri laktanyában elhelyezett iratanyagot ideiglenesen hová telepíthetné. Szóba került ismét a Kinizsi utcai dohányraktár és a parlament alagsora, valamint a Fő utcai Forgách laktanya, ahol a Központi Statisztikai Hivatal az 1910. évi népszámlálás feldolgozásának befejezéséhez közeledett. A Bécsi kapu téri laktanyaépület kiürítése két ütemben történt. 1911 végén a Levéltár helytartótanácsi, kincstári és táblai osztályai összezsúfolták raktáraikat és befogadták a Departamentum Comissariaticum-ot és Publico-politicum-ot (selejtes rész), az Acta militaria-t, a Geringer-iratokat, a négy kerületi tábla, továbbá a visszaállított helytartótanács anyagát. Az anyag további részének a Belügyminisztérium új épülete már szintén említett alagsora adott helyet. Itt helyezték el a temesvári, pozsonyi, soproni,, nagyváradi és kassai helytartóságok, a szegedi királyi biztosság iratait, 100 rendezetlen csomót és 12 db un. bunkót. A budai helytartóság iratai a Hegedűs-féle ház (Országház utca 14.) földszintjének 3 szobájába kerültek. így az épületet 1913 januárjára a Levéltár kiürítette.

4 7 Nem sokkal azután, hogy Csánki Dezső átvette a Levéltár vezetését, 1912. március 19-én (Döry fogalmazásában) előterjesztést tett a belügyminisztériumi épületben levő helyiségek tatarozására és festésére (az új épületbe való átköltözést ekkor 1915-re remélte), s a festés meg is történt. Néhány nap múlva az 1905-ben felszerelt telefon Nagy Gyula által felmondott mellékállomását négy, egymással való beszélgetést is biztosító mellékállomással kérte visszaszerelni, amire szintén sor került. Az új vezető ezzel kívánta elfogadhatóvá tenni a zsúfolt munkaszobákat.

48 Csánki 1912. április 25-én 609/1912. sz. alatt jelenti, hogy a Levéltár vezetésére nyert megbízással egyidejűleg arra is utasítást kapott, hogy az új épületbe való átköltözés előmunkálatait készítse elő. Az elérendő célt így fogalmazta meg: 1. Az iratanyagot átszállításra és az új épületben való felállításra alkalmassá tenni, 2. az új épületben való elhelyezést előre a legpontosabban megtervezni, hogy ott már mozgatni ne kelljen. Kéri 44

OL-K 148-1914-14-18, 1912-2272. (730. csomó). Az 1911 augusztusában előterjesztett változat: OL-Y 1-210. doboz. 45 A tervezés és a módosítások leírását részletesen lásd Döry, i. m. 411-413. Még részletesebben: OL-K 148-1911-14-2223; OL-K 148-1919-14-76, 1911-1912. évi iratok (729. csomó); OL-K 148-1914-18,1912. évi iratok (730. csomó). 46

OL-K 148-1914-14-18,1912-7879. 47

OL-K 148-1917-14-29404; OL-1912-3-550 (732. csomó); OL-Y 1-1922-7, 1911. és 1912. évi iratok. 4S

OL-Y 1-1912-1-71. OL-K 148-1912-14-1965. - A telefonra lásd OL-Y 1-19051-60.