Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Moess Alfréd–M. Román Éva: Megyei és városi physicusok Magyarországon a XIX. század fordulóján / 291–310. o.

302 MOESS ALFRÉDM. ROMÁN ÉVA szerepel. így sem kétséges, hogy mindegyik felső-magyarországi születésű physicus, összesen 26, beszél szlovákul — soknak nyilván ez az anyanyelve is —, csupán az említett besztercebányai physicus képez kivételt.. Beszélt ezenkívül szlovákul az a három külföldi származású physicus, aki ebben a minőségben Felső-Magyarországon működött, és az egri születésű, Árva megyei physicus. A ruszin nyelvet az a máramarosi physicus beszélte, aki Sáros megyéből származott oda, és talán a nagymihályi születésű Onosy (Csanád megyei) physicus is, akinél a nyelvismeret rovatában az áll, hogy mindkét szláv nyelvet beszéli; ez a másik szláv nyelv azonban lehet az ő esetében a szerb is. Ugyanígy bizonytalan, hogy a váci születésű Sobay szegedi physicus által beszélt szláv nyelv szlovák volt-e vagy szerb. Tény az, hogy kb. harminc physicus - a szóban forgó személyeknek több, mint egyharmada — bírta a szlovák nyelvet. Szerb nyelven - a kétes esetektől eltekintve — 11 fő beszélt: az öt szerb nemzetiségű orvos, kettő, aki délvidéki volt, és négy, aki megtanult, mert szerbek lakta vidékre került. A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy a zágrábi születésű kőszegi physicus horvátul és egy másik szláv nyelven (feltehetőleg szerbül) is tudott. A másik kategória: a nyugati élő nyelvek és a latinon kívüli holt nyelvek ismerete egy másik szférára, az általános műveltségre utal. A klasszikus nyelvek közül a görögben járatos hat physicus és Gombos Dániel (Bihar megyei) másodphysicus, aki még héberül is tudott. A hat physicus közül öt református vallású. A nyugati nyelvek között a legelterjedtebb a francia nyelv ismerete: 21-en vallják, hogy franciául és tízen, hogy olaszul tudnak. Az angol nyelvet csak ketten bírják, egyikük csupán gyengén, de a physicusaink között nem szereplő Segesvári István debreceni physicusnak is kellett tudnia angolul, mert az Országos Széchényi Könyvtár birtokában van egy angolból fordított munkája. Más szemszögből tekintve a kérdést, nyolcvan physicus közül 2 beszél csupán két nyelven; 21 beszél három nyelven (ezek leggyakrabban: magyar—német-latin); 28 beszél négy nyelven (ezek általában: magyar-német—latin és egy szomszédos nép nyelve); 17 beszél öt nyelven; 8 beszél hat nyelven; 2 hét nyelven, ezek egyike a már említett Gombos Dániel, a másik a morvaországi születésű, Pesten végzett Habermann, Selmecbányái physicus. Ha három csoportra osztjuk physicusainkat aszerint, hogy 1800 előtt szereztek-e oklevelet, 1800-1814 között vagy 1814 után, megállapíthatjuk, hogy az 1800 előtt végzettek (22) közül nyolcan tudtak nyugati és/vagy klasszikus nyelvet, azaz (kettő 2 nyugati nyelvet is bírt) 36%; az 1800-1814 között végzettek (33) közül kilencen tudtak nyugati és klasszikus nyelvet, azaz (hat, két vagy több nyelvet is bírt) 27%; az 1814 után végzettek (25) közül öten tudtak nyugati nyelvet, azaz (klasszikus nyelvismerete már egynek sem volt, de egyikük három nyugati nyelven is beszélt) 20%. összegezve: bár a szóban forgó negyven év alatt a nyugati és/vagy klasszikus nyelveket bíró physicusok számaránya csökkenést mutat, nyelvtudásuk általában - mai mércével mérve is — impresszív. •