Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Sashegyi Oszkár: Az Országos Levéltár kiadványkészítő tevékenységének száz éve, 1874–1974 / 3–21. o.

14 Sashegy i Oszkár 1848; Varga Endre: A királyi curia 1780-1850). Egy hasonló jellegű munka (Kállay István: Szabad királyi városok Mária Terézia korában) sorozaton kívül jelent meg. Másodiknak az I. Levéltári leltárak c. sorozat indult meg, 1950-ben, Ember Győzőnek az 1848/49-i minisztériumi levéltárról írt ismertető leltárával. E kötet az 1848-i demokratikus forradalom százados fordulója kapcsán készült el, írásba fektetve annak a levéltárnak véglegesen kialakítandó rendjét, amelynek rekonstrukcióját Tagányi Károly már félévszázaddal korábban követelte. A kötet egyben első terméke az ún. ismertető leltári műfajnak, ennek az analitikus, hivatal- és levéltártörténeti módszerű levéltári segédletfajtának, amelynek munkálatai a Levéltár egész 1867 előtti kormányhatósági iratanyagában megindultak. 1974-ig a sorozatnak további négy tagja látott napvilágot (a Magyar Tanácsköztársaság történetének a hazai közlevéltárakban található forrásairól készült tematikai ismertető leltár, valamint Felhő Ibolya—Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár; Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár; Trócsányi Zsolt: Az erdélyi kormányhatósági levéltárak). További kötetek kéziratai részben elkészültek. A II. Forráskiadványok c. sorozat első terméke 195 l-re érett be. Ekkor jelent meg Mályusz Elemér szerkesztésében a Zsigmond-kori oklevéltár első kötete, amit azóta két további követett. E sorozatban 1974-ig összesen tíz vaskos kötet jelent meg, köztük a Zsigmond-kori oklevéltáron kívül még két Mohács előtti forrásokat publikáló (Kumorovitz Bernát gondozásában a Veszprémi regeszták 1301—1387 és Borsa Iván szerkesztésében az Árpád-házi királyok 1272—1290. évi okleveleinek kritikai jegyzéke). A XVI.— XVII. század két nagyon fontos forrástípusának jellemző darabjait két terjedelmes kiadványban tettük közzé: az Űriszék c. kötetben perszövegeket közöltünk (Varga Endre—

IIa Bálint—Bakács István- Bottló Béla—Párdányi Miklós—Dávid Zoltán—Szabó Dénes munkája), az Urbáriumok címűben a parasztság gazdasági helyzetét megvilágító szerződéseket adtunk ki (Maksay Ferenc-Felhő Ibolya-W. Beretzky Nóra-T.PolonyiNóra közreműködésével). A XIX. századi forrásanyagot a Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849—1867 c. kötet képviseli (Sashegyi Oszkár szerkesztésében), a XX. századot az első világháború idejének magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvei (Iványi Emma) és ugyanebből az időszakból az Osztrák—Magyar Monarchia közös minisztertanácsi jegyzőkönyvei (Komjáthy Miklós). Utolsónak az Országos Levéltár negyedik kiadványsorozata indult meg, 1958-ban, az eredetileg tervezettől eltérő címmel és profillal. A „IV. Levéltártan és történeti segédtudományok" cím jelzi, hogy a levéltártörténet helyett a sorozatban szoros értelemben vett levéltártani munkákat kívánunk megjelentetni, az egyéb történeti forrástudományok területét művelő tanulmányok mellett. E sorozatnak 1974-ig egyetlen száma látott napvilágot, Ember Győzőnek a levéltári segédletekről írt elméleti rendszerezése. E négy nagy sorozaton kívül, amelyek nyomtatásban, az Akadémiai Kiadó kiadásában jelennek meg, az Országos Levéltárnak 1945 óta számos egyéb kiadványa is volt, részben olyanok, amelyeket a Levéltár valamely más intézménnyel összefogva, közös kiadványként gondozott. Kiadványaink között különleges helyet foglalnak el azok a sokszorosításban megjelenő sorozatok, amelyek a Levéltárak Országos Központjának kiadványaiként indultak meg, majd amikor a LOK irányítása alatt működött Kiadványügyi és Nyilvántartási Csoport megszűnt, illetőleg az Országos Levéltárba olvadt be, gondozásukat megbízásból az Országos Levéltár látta el, s 1968-ban, miután a területi