Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Dóka Klára: A vízügyi szakigazgatás kezdetei, 1772–1788 / 81–100. o.

88 Dóka Klára Pozsony és Komárom között alakult ki. A három ágra szakadt folyó középső ágában sem volt elég víz. A Kis- és Mosoni-Duna szeszélyesen kanyargott, esős időben partjai járhatatlanná váltak. Több helyen sellők és kisebb szigetek alakultak ki a folyóágakban. A meder feliszapodását segítették a pozsonyi hidak. A hajózás akadályai voltak a dunai malmok is. Az alapszabályok előírták, hogy új malmokat csak a divisió és a helyi hatóságok engedélyével lehet építeni. Elhatározták, hogy a meglévőket is felülvizsgálják. Az 1771. évi felmérés szerint a Dunán Zimonytól Pozsonyig 516 malom működött. Bukováron 23, Apatinban 21, Kalocsán 19, Pakson 21, Dunaföldváron 16, Pest-Budán 56, Vácott 17, Esztergomban 15, Pozsonyban 10 malom dolgozott. Az alapszabályok készítői a Duna menti árvizek okának tartották azt, hogy a folyóból több helyen fokok és erek szakadtak ki, amelyeken keresztül az árvíz a völgybe jutott. Néhol ezeket az árkokat mesterségesen létesítették, hogy halászni tudjanak.

28 A mellékfolyók és patakok torkolata sokszor feliszapolódott, és itt gyakran volt árvíz. A lakosság sok helyen a part magasításával védekezett a víz ellen, és földből gátakat épített. Ezeknek csak akkor lett volna hasznuk, ha a folyómedertől kellő távolságra építik őket, hogy a szükséges hullámtér biztosítva legyen. Az alapszabályok előírták, hogy tervet kell kidolgozni a folyó kanyarulatainak átvágásáról, a helyi hatóságok bevonásával meg kell szervezni a partok és a meder tisztítását, egyeszséget kell kötni a pest-budai hajóhíd bérlőjével, hogy időnként az utat tegye szabaddá a hajózás számára.

2 9 Az alapszabályok egyéb pontjai megegyeztek az első divisiónak szóló rendelkezésekkel. 1772-1773-ban már mindkét osztály működött. Az első élére Gruber Gábor, a másodikhoz Walcher József került. 1772. december 3-án Gruber évi jelentésben számolt be tevékenységéről és tapasztalatairól az udvarnak.

30 A folyók térképének elkészítését, a malmok szabályozását, az árvízveszély megszüntetését, a kanyarulatok átvágását tartotta legfőbb feladatának. A munka végrehajtásához anyagi támogatást és személyzetet kért. Az udvar kancellária döntése alapján az első divisió végleges személyzete a következő lett: igazgató: Gruber Gábor igazgatósegéd: Mühlbacher I. mérnökök: Becker János Gunsti Ignác Schemerl József gyakornok: Stareczky J. Hogy a divisiók munkája eredményes legyen, azok tevékenységét össze kellett hangolni a helyi hatóságokkal. Bár az udvar az ügy irányítását továbbra sem akarta kiengedni a kezéből, már 1773-ban kérte az udvari kancellária a magyar kancelláriát, hogy az első divisió működését a horvát tanács, a másodikét a helytartótanács útján támogassa. 28

Uo. „ist der Missbrauch, vermög welchem manche Unterthanen sich ungescheut ohne Vorsicht unterstehen, dort und da willkühüche Oeffnungen aus der Donau in das feste Land zu machen, um dort den Fischfang in den aus Doanau einlaufenden Ueberschwemmungen zu pflegen." . 29

OLA 39. 1773:3784. 30

Uo. 1773: 624, 1774: 2020. (Mindkét iratra - más összefüggésben - hivatkozik Wogy István: A magyar kamara 1686-1848. B, 1971. 212.)