Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Ladányi Erzsébet: Az Euzidinus-oklevél hitelességének kérdéséhez / 51–59. o.

56 Ladányi Erzsébet tóriumot írnak.

20 Az első esztergomi zsinat határozatai már ennél többről tesznek említést. Két fontos intézkedést tartalmaznak. Az elsőben megszabják, hogy bármelyik egyháznak közvetlen közelében legyen a parochiája: „Unaquecunque ecclesia circa se in proximo habeat parochiam suam." A másik intézkedés a plébánosnak a tizedből járó negyedet említi: „.. . excepta IIII parte (ti. decimae) parrochiani presbiteri."

2 ' A zsinati határozatnak az egyház parochiájára vonatkozó részével teljesen összhangban van a vele egykorúnak tekinthető Legenda minor s. Stephani regis-nek az egyházalapításra utaló passzusa. Ez a szövegrész I. István II. törvénykönyve első cikkelyét tartalmazza, de egyben magyarázza is: „. . . iussit (ti. rex), ut decem villarum populus ecclesiam edificaret, ad cuius diocesim pertineret." A 10 falu népének nemcsak megkell építenie az egyházat, de annak kerületébe kell tartozni is. A diocesisnek parochia értelemben való előfordulására már a Nagy Károly-kori kapitulárékban van adat.

22 Korántsem azt akarjuk bizonyítani, hogy minden egyház parochia volt, azaz plébánia, de feltétlenül utalni kell arra, hogy az itáliai keresztelőegyház szervezetét átvevő magyar egyházszervezet korai korszakában, már all. században a plébánia korai, talán jogaiban még nem teljes formája létezett és ennek megjelölésére alkalmazták a parochia terminust. A tized negyedéről intézkedő cikkelyben a „presbiter parrochianus" a nemexempt plébániák jövedelmének megfelelő tizedhányadot kapja. A szövegben előforduló „parochianus" jelentése itt nem „megyés", amely jelentés egyértelműen adódna, ha a „parochia" megjelölés alatt megyét lehetne csak érteni, hanem az egyházmegyén belüli olyan kisebb egyházat jelöl, mely a tizedjövedelem meghatározott részét élvezi. Ebből még egy kérdés következik: mit jelenthetett az „ecclesia parochiana"? Megítélésünk szerint ez a parochia-plébánia értelmezéshez közelít, esetenként azonos vele. Az ecclesia parochiana első említése I. László törvényeiben található, zsinati határozatok is többször említik.

2 3 Adataink azt a fejlődési ívet mutatják be, amely a 10 falu által épített egyháztól a 13. században már valóban gyakrabbá váló plébániaalapításokhoz vezet. Ali. század elején alkotott törvény még csak az egyházak felépítéséről rendelkezik. Ali. század második feléből, I. László király korából való az első konkrétabb megfogalmazás az egyházmegye kereteibe tartozó egyházakról. Kálmán korában az első esztergomi zsinati határozat és a Legenda minor s. Stephani regis meghatározza ezeknek a kisebb egy10

Zá\>odszky i. m. 79.1. és Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok korában. I. k. Bp., 1893. 213.1. 2

' Závodszky i. m. passim 12 Scriptores Rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestamm. Ed. E. Szentpétery. I—II. k. Bp., 1937-1938. II. k. 396.1. Keletkezésének korára Horváth János: Árpádkori latin nyelvű irodalmunk stílusporblémái. Bp., 1955. 143. és köv. l.Du Cange: Glossarium mediae et infimae latinitatis. Ed. nova, Niort. Tom. III. 121.1. A diocesisre vö. még E. Habernkern - J. Wallach: Hilfswörterbuch für Historiker. Franke Verlag, Bern-München, 1964. 150.1. ,3 További kutatást igényel annak meghatározása, hogy a „sacerdos parochianus" teljes jelentése mi volt. Ha fó'espereskénti értelmezését elfogadjuk, utalni kell arra, hogy jelentése a 11-12. században változott. A szászdi alapítólevél „sacerdos parochianus"-ának temetési és keresztelesi joga arra utal, hogy ekkor még olyan lelkipásztori teendőket végzett, melyet később, már Kálmán korában sem gyakorolt mindig. Mályusz, Egyházi társadalom 23.1., ÁUO I. 27.1. Lederer Emma: A feudalizmus kialakulása Magyarországon. Bp., 1959. 46. és köv. 1. A temetést és keresztelesi a plébániaegyház jellegzetességének tartja Kurze: Wenn ein Gotteshaus ecclesia baptismalis genannt wird, dann ist es deshalb mit Sicherheit eine Pfarrkirche". I. m. 15.1.