Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sashegyi Oszkár: Az Országos Levéltár személyzeti viszonyai a XX. század elején, 1903–1922 / 23–43. o.
40 Sashegyi Oszkár 3. Ellenforradalmi retorzió (1920-1922) A Tanácsköztársaság bukása után az ellenforradalmi kormányzat Csánki Dezsőt, Komáromy Andrást és Döry Ferencet visszahelyezte állásába. Csánki a vallás- és közoktatásügyi és a belügyminiszter együttes szóbeli utasítására 1919. augusztus 8-án újból átvette az Országos Levéltár vezetését. 5 4 A kormányzat a Tanácsköztársaság reformjainak jelentős részét hatálytalanította, a Levéltár feletti főfelügyeletet ismét a belügyi tárca vette át s ez újból megkívánta tőle, hogy nemességi ügyekkel foglalkozzék. Az ezután megindult fegyelmi vizsgálatok hosszú időre megbénították az Országos Levéltár rendszeres működését, majd a kegyetlen megtorlás érzékeny veszteségeket idézett elő személyzeti téren. Csánkit leginkább azok ellen a személyek ellen fűtötte a bosszú vágya, akik őt annak idején állásából eltávolították. Röviddel a vezetés újbóli átvétele után, augusztus 11-én elrendelte, hogy Horváth Sándor országos levéltárnok, dr. Zákonyi Mihály országos allevéltámok, dr. Pelz Béla levéltári tiszt és Antók Ferenc altiszt további intézkedésig maradjanak hivataluktól távol. A belügyminisztertől ugyanakkor vizsgálat elrendelését kérte ellenük a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartásuk miatt, jelezvén egyben azt is, hogy négyükön kívül még mások is „gyanúba keveredtek", s ezért az összes alkalmazottra vonatkozólag előzetes vizsgálatot kért, „a Levéltár jó hírének megóvása végett". 5 s A minisztérium a négy feljelentett levéltári alkalmazottat ügyük elbírálásáig szabadságolta, Csánkit pedig felszólította, jelentse, ha még valaki ellen kifogás merülne fel. Csánki erre augusztus 22-én feljelentette még dr. Lampérth Géza országos főlevéltárnokot, Baranyai Béla országos levéltárnokot, Gagyi Jenő országos al levél tárnokot és dr. Ányos Lajos gondnokhelyettest. 56 Tóth-Szabó Pál fővárosi levéltárnok, egyetemi magántanár ellen, aki az Országos Levéltárat a Tanácsköztársaság idején vezette, -Budapest polgármestere is, a budapesti egyetem is fegyelmi eljárást indított. 57 Ő egy ideig még tovább dolgozhatott a Fővárosi Levéltárban, majd 1925-ben, 53 éves korában, nyugdíjaztat. A Csánki által feljelentett levéltári alkalmazottak ügye a belügyminisztériumi fegyelmi bizottság elé került. Közülük egyedül Lampérth Géza volt az, aki ellen a miniszter az eljárást — a bizottság javaslatára — 1919. november 19-én beszüntette. Csánkit ez is annyira felháborította, hogy írásban tiltakozott ellene, amiért viszont a minisztertől kemény dorgálásban részesült. 58 Ezután Komáromyt jelentette fel, aki a dorgálásról kárörvendő szitkozódással vett tudomást. 59 Majd Horváth Sándor ellen tett ismételt feljelentéseket, mert az vonakodott bizonyos általa készített iratkivonatokat átadni. Ennek folytán a Horváth elleni vizsgálat erre a cselekményre is kiterjedt. 60 A fegyelmi vizsgálatokat követő ítéletek a legerősebben Horváth Sándort, Zákonyi Mihályt, Pelz Bélát és Antók Ferencet sújtották. Mind a négyen elvesztették hivatalukat. Antók Ferenccel a miniszter még a magán érintkezést is megtiltotta a Levéltár dolgozói54 OLY 1.-1919 -390. ss OLY 1.-1919- 393. 5 6 OL K 148. - 1921 - 14 - 24. asz. 57 0LY1.- 1919-412. s8 OLYl. -1919-534(547). S9 OLY 1.-1919-559. 60 OLY 1.-1920 -320.
