Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sashegyi Oszkár: Az Országos Levéltár személyzeti viszonyai a XX. század elején, 1903–1922 / 23–43. o.
30 Sashegyi Oszkár 7 a középső és 6 az alsóbb fokozatokban. Aktuálisnak látszott a státusrendezés azért is, mert ilyen az állami szolgálat egyéb ágaiban is történt. Csánki a Levéltár státusában a következő változásokat javasolta. 1. A főlevéltárnokot sorolják újból az V. fizetési osztályba. 2. A főlevéltárnoki és a levéltárnoki állások közé iktassanak be két, a VI. fizetési osztályba sorozott osztálytanácsosi állást. Azért kettőt, mert két különálló ügykör alakult ki: az egyik a levéltári anyag kezelése és rendezése, tehát a tulajdonképpeni levéltárnoki működés, a másik a nemességi és más rokon ügyek intézése. Az osztálytanácsosi állásokra azért is szükség lenne, hogy a státus ne legyen csonka, s mert biztosítani kell az előmenetelt a magasan kvalifikált tisztviselők számára. Csánki itt utalt arra, hogy a Levéltár régibb tisztviselői közül öten tagjai a Tudományos Akadémiának, „s a fiatalabbak közül is hárman vannak, kiknek irodalmi működését és szaktudását egyéb tudományos társulatok elismerésükkel honorálták". 3. Szervezzenek három segéd fogalmazói állást, két újat s egyet az egyik levéltári tiszti állás átminősítésével. A segédfogalmazói állásokra a kedvezőtlen előléptetési viszonyok miatt lenne szükség. 4. Az öt levéltári tiszti állás közül egyet szüntessenek meg, illetőleg minősítsenek át fogalmazói állásra. 5. Rendszeresítsenek négy új hivatalszolgai állást. Ezt azért tartotta szükségesnek, mert szerinte a meglevő hét főnyi szolgaszemélyzet az iratok kiemelésével és visszahelyezésével járó munkát alig győzte, s az új épületben amúgy is szükség lesz néhány szolgával többre (pl. egy kapusra). 2 s Az 1913. évi költségvetési törvény Csánki kívánságait csak részben valósította meg. Létesített két segédfogalmazói állást (egy levéltári tiszti állás megszüntetésével) és a hivatalszolgai állások számát kettővel növelte. Az összlétszám tehát hárommal nőtt s így 31 főre emelkedett (14 fogalmazó szakbeli, 6 kezelő szakbeli, 2 gyakornok és 9 hivatalszolga). A két segédfogalmazói állást Lutter és Zákonyi gyakornokokkal töltötték be. 26 Lutter nem sokkal később állásáról lemondott. Pettkónak állásától való megfosztása után Lampérth allevéltárnokká lépett elő, az így megüresedett fogalmazói állásra pedig Baranyai Béla Somogy vármegyei főlevéltárnokot nevezték ki. Baranyai esetében figyelembe vették kiváló tehetségén kívül horvát és szerb nyelvtudását s a vármegyei levéltári szolgálatban való jártasságát is. 27 A megüresedett levéltári tiszti állásokat Gagyi Jenő díjtalan fogalmazógyakornok és Válya Gyula államtudományi doktor, a két gyakornoki állást Gerő József ügyvédjelölt foglalta el. 28 Az újonnan kinevezetteknek részben a tervezett átköltözés előkészítésével kapcsolatos munkákat kellett végezniök. E feladatokra Csánki rendkívüli munkaerőket is kívánt alkalmazni, 2 9 a kinevezetteknek pedig délutáni különmunkákért túlórapénzeket biztosított. Három nappal főlevéltárnoki kinevezése előtt, 1913. április 14-én Csánki bizalmas levélben tájékoztatta Bosnyák államtitkárt a Levéltár személyzetének munkakedvéről és hangulatáról. Ebben a helyzetet általában kedvezőnek mondja, három tisztviselő ügyével \ 2 5 OL K 148. - 1916 - 14 - 2411 (1912 - 2905). 26 Lutter kinevezése: OL K 148. - 1914 - 14 - 3664 (1913 - 238). Zákonyi ekkor levéltári tiszti kinevezést kapott s csak néhány hónappal később lépett elő segéd fogalmazóvá. Lásd: OL K 148. -1913- 14- 2121. 2 7 OL K 148. - 1913 - 14 - 3664. 28 OLK 148. - 1913 - 14 - 3662. 2 9 OL K 148. - 1916 - 14 - 2411 (1913 - 8143).
