Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - IRODALOM - Ladányi Sándor: Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig. Budapest, 1977. (Humanizmus és reformáció 6.) / 299–301. o.

Irodalom 301 korlátlan volt. A főnemesség ekkor még mint saját hitét védelmezte a protestantizmust (kivéve, ahol a római katolikus egyház volt a földesúr is). A lutheránusokénál nehezebb volt a helyzete a helvét irányúaknak és az antitrinitáriusoknak. A közhangulat azonban olyan volt, hogy nemigen engedett érvényre jutni semmilyen eszközt, amely a katolicizmus érdekeit szolgálta volna. Irodalmi harcok, helyi csatározások, „üldözések" voltak mindkét részről. A protestáns rendek sérelme azért lassan szaporodott, de Rudolf uralkodása idején az országgyűléseken nem tudták elérni orvoslásukat. - A katolicizmus új erőre kapva, az államhatalom hathatós támogatásával élve a XVII. században indít erőteljes támadást a protestantizmus ellen. „A magyarországi protestantizmus kevésbé jelentős egyházi csoportjai és vallási irányai" című fejezet az anabaptisták magyarországi történetét az erdélyi antitrinitarizmusból kifejlődött zsidózó szombatosság kialakulását s a flacianus lelkészek csoportját tárgyalja. Emellett vázolja a reformációnak a magyarországi horvátok és románok között elért sikereit és elszenvedett kudarcait. „A protestáns egyházi élet és oktatásügy kialakulása" a másik legértékesebb fejezete Zoványi művének. Ebben a belső élet sémáit, normáit kutatja vidékenként megkülönböztetve azokat. Vizsgálja az istentiszteleti és egyéb vallásos szokásokat, énekeskönyveket, a családi események ceremóniáit, megpróbálja tisztázni az egyes papi címeket, a hierarchia fokozatait, a lelkészképzés és lelkeszszenteles módját, a szervezeti formákat és az egyházkormányzati, zsinati rendszert. A fejezet második része a reformáció kultúrtörténeti jelentőségét leginkább megadó iskolaügyet vizsgálja iskolatípusonként az azokban tanított tantárgyakat és a tanerők színvonalát kutatva. A kötet kezelhetőségét segíti a névmutató. Ebben a kötetben jelent meg Zoványi műve első részéhez, az 1922-ben kiadott könyvhöz készült mutató is. Ladányi Sándor