Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - IRODALOM - Kállay István: Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. I–II. k. Budapest, 1976 / 292–294. o.

292 Irodalom A geológiai térképekről azt a megjegyzést találjuk, hogy a Burgenland területére vonatkozó kéziratos földtani térképeket Stephan Aumüller Összegyűjtötte és jegyzéküket pótlólag a VIII. 6. fejezetben adják közre. Fontos tudnunk azt is, hogy a Bundesamt für Eich- und Vermessungswesen az 1833-ban alapított és általa kezelt Központi Térképtárat (Zentralmappenarchiv) a felgyülemlett rengeteg anyag miatt részekre bontotta. Jelenleg a kataszteri térképeket külön térképtárban (Katastralmappenarchiv) ó'rzik és kezelik. Emiatt valamennyi térkép jelzete megváltozott, s ezeket a szerző jelen kiadványban már nem vezethette át. Végül megjegyzi Ulbrich dr., hogy mióta a kéziratát lezárta, Burgenlandban alapos közigazgatási átszervezést hajtottak végre. Számos esetben két-három kisebb települést egyetlen községgé vontak össze. Az egyesítések után ma Burgenlandnak mindössze 138 községe van. Az összevont községnevek azonban a katalógusban nem szerepelnek. Mindezek ismeretében kijelenthetjük: minden gyűjteményben előfordulhatnak és elő is fordulnak hasonló nehézségek. De minden átszámozásnál készülnek megfelelő mutatók, koincidenciajegyzékek is. Ezek lehetővé teszik a bibliográfiákban, katalógusokban rögzített régi jelzetek azonosítását. Ulbrich dr. olyan hatalmas és tökéletes művet alkotott, amely a közreadott anyaggal kapcsolatban támasztható minden igényt hosszú évszázadokra kielégít. Ezt a müvet csak folytatni, csak kiegészíteni kell, ilyen szinten, ilyen tiszteletre méltó alapossággal. Külső formájáról már az I. kötet ismertetése kapcsán szóltunk. A mű tipográfiai és könyvészeti vonatkozásban is a tökéletesség mintaképe, amiért a kiadó és a nyomda is minden dicséretet megérdemel \Bendefy László] BENDEFY LÁSZLÓ: MIKOVINY SÁMUEL MEGYEI TÉRKÉPEI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR KÉZIRATTÁRÁNAK MIKOVINY-TÉRKÉPEIRE Budapest, 1976.

1—II. k. 360 lap + 24 térkép Aligha van a 18. századnak olyan kutatója hazánkban, aki ne használta volna Mikoviny Sámuel térképeit. A 18. század elején a közkézen forgó és a hivatalos használatra szánt sok térkép között mindössze három olybn volt, amely az ország területét fő vonásaiban földrajzilag ábrázolta. Egyik Lázár deák 1528. évi, ingolstadti kiadású térképe, mely számos kiadást megért. E térkép vízrajza kitűnő, az e keretbe helyezett városok és hegyek nagyrészt a helyükön vannak. Ezernél több helynevet tartalmaz, ami a maga korában páratlan volt. A másik - Mikovinyt megelőző - kartográfiai mű Hevenesi Gábor „Atlas Parvus Hungáriáé" kéziatlasza. Ez az 1689-ben megjelent, 40 térképlapot tartalmazó atlasz nagy haladást jelentett a 150 évvel korábbi Lázár-térképhez viszonyítva. Több mint 2600 helynevet tartalmaz és ezek földrajzi helyzete a minden lapon megtalálható fokbeosztással leolvasható. A harmadik, Hevenesi térképét mind tartalmi gazdagságban, mind a térképrajz megbízhatóságában messze felülmúló kartográfiai alkotás Johann Christoph Müllernek a 18. század elején készült Magyarország térképe volt. Lényegesen jobb minden addigi térképnél, de az osztrák vezérkar igényeit - elsősorban áttekintő jellege miatt - nem elégítette ki. Űj felmérésen alapuló térképekre volt tehát szükség; ezek elkészítésével Mikoviny Sámuelt bízták meg. Az általa készített vármegyetérképek közül eddig 30 példányt ismertünk. Bendefy László nagy érdeme, hogy ez a szám most 140-re emelkedett. Mikoviny Sámuel, a modern magyar kartográfia úttörője és egyik megteremtője, hazai működését Pozsony vármegye mérnökeként kezdte, majd két év múlva (1729) a bécsi udvari kamara mérnöke lett. Hogy munkásságát a katonai térképészet terén is hasznosíthassák, előbb vezérkari őrnagyi, majd alezredesi rangot kapott. Mint bányamérnök megszervezte a Selmecbányái bányatiszti iskolát, a későbbi Akadémia elődjét. A vármegyei térképek készítésére Bél Mátyás biztatta, de támogatást kapott munkájához III. Károlytól is. 1735-ig 7-8 térképpel készült el. 1735-1740 között a bányatiszti iskola szervezése kötötte le idejét. 1740-ben III. Károly és Bél Mátyás halála után úgy