Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Vida István: Iratok a Nagy Ferenc vezette magyar kormányküldöttség 1946. évi amerikai látogatásának történetéhez / 245–281. o.

256 Vida István eszközöket és műkincseket."

9 A magyar küldöttség - a diplomáciai szokásoktól eltérően Londonból távoztakor nem küldött udvariassági üzenetet az angol vezetó'knek, jóllehet néhány nappal korábban Nagy Ferenc igen meleg hangon mondott köszönetet Achesonnak a szívélyes vendéglátásért. A Foreign Office meg is orrolt érte.

50 Hazafelé utaztában a magyar kormányküldöttség ismét megszakította útját Párizsban. A miniszterelnök felkereste az angol, a szovjet és a francia külügyminisztert. Bevin, bár nagyon szívesen fogadta Nagy Ferencet, lényegében csak megismételte azt, amit már Londonban közöltek vele. Molotov - ellentétben Bevinnel - világosan megmondotta Nagy Ferencnek, hogy az erdélyi kérdés újraelővételére nincs lehetó'ség. „A Szovjetunió nem változtathatja meg egyik alkalomról a másikra véleményét egy kérdésben. Ezenkívül a konferencián, melyen a külügyminiszterek megegyezésre jutottak és egész Erdélyt Románia számára garantálták, formálisan az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere terjesztette elő az ügyet, mi pedig beleegyeztünk ebbe a döntésbe, mert összhangban van a fegyverszüneti egyezmény megfelelő pontjával." Bidault francia külügyminiszter kijelentette, Franciaország nincs abban a helyzetben, hogy segítsen Magyarország politikai és gazdasági problémáinak megoldásában, de felajánlotta: kormánya kész visszaadni a francia megszállási övezetekben levő magyar javakat.

51 A magyar kormány delegáció tagjai hazaérkezésük után tett nyilatkozataikban, ha árnyalati különbségekkel is, de a magyar népi demokrácia jelentős sikereként értékelték a nyugati utat és az angol és amerikai vezetőkkel folytatott tárgyalásokat.

52 Érthetően az elért eredményeket hangsúlyozták, de nem óvakodtak a kudarc beismerésétől sem. Nagy Ferenc a parlamentben elhangzott beszámolójában bevallotta, hogy a delegáció politikai célját nem érte el, sem területi, sem kisebbségi kérdésekben semmilyen ígéretet sem kaptak, s arról győződhettek meg, hogy „nem szívesen vállalkozik egyetlen hatalom képviselője sem arra, hogy az egyszer már meghozott döntés megváltoztatására javaslatot tegyen". Elismerte, hogy az elhurcolt javak, közöttük a Nemzeti Bank aranykincsének visszaszerzése volt az egyetlen fontos eredmény, amelyet a magyar kormány küldöttség felmutathat.

53 A nyugati látogatás ugyanakkor nagy személyes hatást gyakorolt a kisgazdapárti politikusokra, (sőt bizonyos mértékig Rákosi Mátyásra is). Az angol, de főként amerikai diplomaták előtt rendkívül elismerően nyilatkoztak kinti tapasztalataikról s a washingtoni tárgyalások eredményeiről. A konzervatív gondolkodású Szegedy Maszák egészen odáig elment, hogy a „legbátorítóbb fejleménynek" nevezte, amely addig a felszabadulás óta történt. (Lásd 25. sz. iratot.) Dicsérték az amerikai életformát, s abbeli reményüket hangoz attak, hogy az USA továbbra is érdeklődni fog a térség gazdasági és politikai újjáépítése iránt, s folytatni fogja a „nyitott kapu" politikáját a Duna-medencében. (Lásd 24. sz. dokumentumot.)

54 A nyugati út s a fokozottabb angolszász támogatás reménye 49 A magyar-angol tárgyalások jegyzőkönyvei megtalálhatók: PRO. FO. 371, 59025. S0

PRO. FO. 371, 59034. R. 9763/2286/21. A Foreign Office Délkelet-európai Osztályának levele a budapesti angol követségnek, 1946. júl. 12. 5

' A párizsi tárgyalásokra lásd: Nagy Ferenc, 1948, 237-238. old. 5 2 „Politikailag utunknak kétségtelen eredménye az - jelentette ki Rákosi Mátyás a június 26-i sajtóértekezleten -, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország vezetői előtt feltárhattuk hazánk helyzetét és békecéljait. Büszkén mondhatjuk, hogy ezen a téren megtettünk mindent, ami emberileg lehetséges volt. A magyar demokrácia nagy sikerének lehet tekinteni azt, hogy Hitler volt csatlósai közül mi tudtuk elsőnek elvégezni ezt a felvilágosító munkát. Semmi kétség, hogy a nyugat vezető politikusai az első kézből nyert információk alapján több megértéssel szemlélik küzdelmünket és békecéljainkat. Mindjárt hozzá kell tennem, hogy azokat a szörnyű bűnöket, amelyeket az elmúlt 25 esztendős Horthy-rezsim és nyilas rémuralom hazánk és népünk ellen elkövetett, egyszeri utazással és felvilágosítással nem lehet jóvá tenni. Azokon a tényezőkön, amelyek a négy külügyminiszter párizsi határozatát megszabták, a legmeggyőzőbb felvilágosítás sem tud változtatni." (Szabad Nép, 1946. június 27.) 5 3 NgyN. II. k. 459-470 old. 54 Az amerikai diplomáciát rendkívül érdekelte, hogy a washingtoni látogatás milyen hatást gyakorolt Rákosira, s miként vélekedett kinti tapasztalatairól. A kisgazdapárti politikusok és különösen Szegedy-Maszák mindent megtett, hogy lejárassák és befeketítsék a kommunista politikust az amerikaiak előtt (lásd pl. a 25. és 26. sz. dokumentumokat). Nagy Ferenc azonban kénytelen volt