Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése, 1911–1914 / 215–243. o.

238 Lakos János senki előzetesen nem tudott, s a nevezett iskolaigazgató a Negotin vidékén bortermelésről adott nekem felvilágosításokat, s az együtt bejárt falvakban csak mellékesen néztünk ki a legelőkre és egyes istállókba. Ez útjaim eredményéről külön jelentésekben számoltam be. Szükségesnek tartom itt megemlíteni, hogy a zajecsári állomáson egyszerre Popovics foállatorvos urat pillantottam meg. Később tudtam meg, hogy az egész szemleutamon a nyomomban járt. Ez évnek első felét Szerbia vasúti és hajózási ügyének tanulmányozására szántam, ami a keleti vasutak bekapcsolása, a tervezett adriai vasútvonal és több új belső vasútvonal létesülésével jelentékenyen más képet nyert, mint az eddigi volt. A munka a szerb közhatóságoknál és foglalkozási körömet érintő intézményeknél újra rendes medrébe látszott térni, de az összes szerb hivatalok inkább az új területek dolgaival voltak elfoglalva. Húsvétkor az ünneplések szakadatlan sorozata indult meg, amire az alkalmat az orosz, francia vendégek, tőlünk átránduló szerb politikusok, dalárdák, iskolák, városi polgármesterek, majd Romániából átjött kiránduló csapatok stb. adták. Ez ünnepi mámor egészen szabadságra utazásomig tartott, mely a szarajevói merényletet megelőző napon, szombaton történt. Egymást érték a nyilvános felolvasások, melyeknek egyikéről, Klicin újvidéki szerb hírlapíró előadásáról követségünk odaküldött dragománját

1

'

2 kiutasították, úgyhogy a további előadásokra, még ha közgazdasági tárgyúak voltak, sem tartottam tanácsosnak elmenni. A fontosabbaknak szövegét azonban megszereztem és jelentés alakjában fölterjesztettem. A szerb kormány, mondhatjuk azt is, hogy a belgrádi orosz követ,

1

'

3 a keleti vasutak kérdését és az albán kérdést

1 '

4 állandóan izgatóanyagnak használta ellenünk. A hírlapok napról napra telve voltak ellenünk izgató, gyűlölködést szító cikkekkel. Ilyen körülmények között különös gondot fordítottam a ministerelnök úr önagyméltóságától a belgrádi sajtót illetőleg kapott megbízásomra, s míg eddig csak a Szamouprava (a kormány és az oradikálisok párt lapja), a Politika (az orosz követség főorganuma), az Odjek (az új radikálisok lapja) és a Pijemont (a politizáló katonák lapja) nevű újságokat néztem át naponkint személyesen, míg a többit az engem e munkámban támogató követségi tisztviselők végezték és én csak az őáltaluk a külügyministerium részére készített kivonatokat használtam fel; ez éven valamennyi szerb lapot naponkint elolvastam, illetőleg amikor nem voltam Belgrádban, ott gyűjtettem vagy magam után küldettem, s a kivonatolást sokszor az egész sajtóra nézve magam végeztem. Jankovics Velizár dr., az új szerb közgazdasági minister úr gyakran érintkezett velem s úgy találtam, hogy tele van különféle nagy tervekkel, melyek megvalósításának legfőbb akadálya a szükséges pénz hiánya volt. Ezekről különben külön jelentésekben számoltam be Nagyméltóságodnak. Általában abban reménykedtek a vezető szerb politikusok, hogy a nyár folyamán sikerülni fog nekik több nagy kölcsönműveletet lebonyolítani. Az országot francia és angol üzleti ügynökök járták, a legkülönfélébb ipari és kereskedelmi vállalkozásokra keresve a szerb kormány engedélyét és támogatását. Az előzetesen kiosztott províziók hatása erősen meglátszott a belgrádi előkelőségek sok mulatozásán és az utcán nagy tömegekben sétáló szerb intelligencia ruházatán. Az emberek csupa nagy tervvel és a közeljövőben való vérmes bizakodással voltak eltelve. Ez magyarázza meg a szarajevói merénylet

1

'

s után több vezető szerb politikus által tett oly értelmű nyilatkozatot, hogy a szarajavói gyilkosság nagy szerencsétlenség Szerbiára nézve. E nyilatkozatot Hartwig követ úrtól

116 és Sztojánovics Koszta úrtól július első napjaiban, amidőn Zimonyból egy délutánra Belgrádba rándultam, hogy belgrádi lakásberendezésem, könyvtáram és ruhatáram áthozatalának lehetősége iránt tájékozódjam, személyesen is hallottam. •^Tolmács 1

'

3 Németh itt a szerb politikában megnyilvánuló erős orosz befolyásra céloz. 1 *

4 Szerbia mindenáron adriai kijáratot kívánt szerezni, ezért az önálló, Monarchia-támogatta Albániával kezdetektől szemben állt. ''

s 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst. 1,4 A belgrádi orosz követ, aki Giesl báró akkori cs. és kir. belgrádi követ emlékiratai szerint valóban a szarajevói gyilkosság nyomán kifejlődött szerb-osztrák-magyar konfliktus békés levezetésén dolgozott. Galántai József: Szarajevótól a háborúig. 1914. július. Kossuth Könyvkiadó, 1975. 125.1.