Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Koroknai Ákos: A Vasárnapi Munkásképző Bizottság működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben : adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez / 165–194. o.

A VMB működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben 181 Ezekben az ezredéves alkotmány tisztelete, a társadalmi jogegyenlőség hangoztatása mellett a vallásosság, hazafiasság, a „becsületes munka" jelenik meg a társadalmi haladás fő követelményeként. „Minél jobban tudjuk igényeinket korlátozni, annál közelebb jutunk a megelégedéshez, s vele együtt a boldogsághoz" - javasolja a „Küzdelem a létért" c. írás. Ennek a felfogásnak továbbfejlesztett változata az egyszerű gyári munkás fiának felemelkedése igazgatóvá. „A vér nem válik vízzé" - hangoztatja a társadalmi tantételt a novella írója. A támogatásra érdemes munkások mellett azonban a kiemelkedett igazgató a „hazátlan (értsd: külföldi honos munkások) és izgató elemektől megtisztítja a gyárat (A vér). A moralizáló munkákon kívül a szociáldemokrácia-ellenes, gúnyos, jövőbe látó pamflet is helyet kapott, mely az olvasót a teljes államosítással, a munkások takarékbetéteinek állami tulajdonba vételével, a családot szétválasztó központi munkabeosztással, az állami gyermeknevelő intézményekkel rémisztette (Képek a szociáldemokrácia jövőjéből). S ha mindez mégsem lenne elég, úgy egyes novellák közvetlenül fejezik ki mondanivalójukat: „Ismétlem: visszaélés az emberi szeretettel és jogokkal a mai szocializmus. A nadrágtalanok kiabálnak vagyon-megosztást. . Igaz ugyan, hogy a tőke nagyobb arányban fizethetné a munkát, de ezen nem az erőszak, hanem a törvényes intézkedések segíthetnek. Óva intelek, öcsém, tedd tűzre összes szoczialista füzeteidet, újságjaidat, maradj távol ezen mozgalmaktól..." (Cserepes tanya) A szegényparasztság legalsó rétegeit óvják, nehogy a „bűnös város", Budapest vonzásába kerüljenek, nehogy a munkássá válás útjára lépve a szocialista eszmék karjaiba fussanak. Az elbeszélések második csoportja a társadalmi bajok okainak feltárására törekszik. Ezt azonban csak a korcsma züllesztő hatásában, az iszákosságban véli felfedezni, ami a „morbus hungaricus", a tüdőbaj okozója, a munkásszervezkedések elindítója, a „vadházasságok" eredményezője stb. A javasolt gyógymód: a ,jobb útra térés", a tanító házának és templomnak látogatása (A bányaőr, Az első sztrájk, Már késő). Ezenkívül azonban helyet kap a kisiparos és a kisgazda státuszának dicsérete, az önálló műhely elérésének álma vagy a jól vezetett kisparaszti birtok képe. Mindehhez pedig csak szorgalom, takarékosság és mérsékletes élet szükséges (Bandi az asztalos, A Herédi János faluja). Elesett munkás nincs, mert még, aki árvaházban nevelkedik is, „józan" életmóddal akár munkásfelügyelő lehet (A százegyedik árva). 7. Kadosa Marcell: A kupica bolondja. Elbeszélés 8. Fazekas dr.: Az egészséges ember. Népies ismertetése a legszükségesebb egészségügyi szabályoknak 9. WelsziBárd: Segíts magadon. Gondolatok a munkásosztály háztartási viszonyainak javításáról 10. K. Nagy Sándor: „Perelj, uram, perlőimmel". Elbeszélés egy kisiparos életéből 11. Benedek Elek: Az örvény szélén. Elbeszélés 12. Vetési László: A Villám Mihály numerusa. Elbeszélés 13. Zöldi Márton: A bűnös ember. Elbeszélés 14. Gerő Ödön: Finumháza. Elbeszélés 15. K. Nagy Sándor: A vasutasok. Elbeszélés 16. Garami Ernő: Tudnivalók az iparfelügyelet köréből 17. Kövér Ilma: Angyal Zsuzsó testamentuma. Elbeszélés 18. K. Nagy Sándor: Egy boldog ember. Elbeszélés egy gépész életéből 19. Boros Vilmos: Cserepes tanya. Kunsági történet 20. Mikes Lajos dr.: A gyermek. Elbeszélés