Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Koroknai Ákos: A Vasárnapi Munkásképző Bizottság működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben : adalékok a dualizmuskori közművelődés történetéhez / 165–194. o.

A VMB működése és György Aladár szerepe a munkásművelődésben 173 György Aladár szerepe a Vasárnapi Bizottság munkájában György Aladár bekapcsolódása a Vasárnapi Bizottság munkájába - melynek megalakulásáról a Kereskedelemügyi Minisztérium 1892. február 13-i rendelete adott hírt először — új színt hozott.

2 2 György Aladár ekkor közel 50 éves, negyedszázados publicisztikai tevékenységgel. Megfordult Franciaországban, Angliában, német földön és Olaszországba is eljutott. Nyugat-európai útján megismerkedett a marxi társadalom- és gazdaságfejlődési eszmékkel. Hazatérése után a marxista indítás azonban lassan háttérbe szorul, jóllehet ő ismertette meg a hazai közvéleményt a párizsi kommün és az I. Internacionálé jelentőségével. Az a tény azonban, hogy cikkei kormánypárti lapokban jelentek meg, társadalmi kritikájának élét erősen tompította. Munkatársa volt a Jókai szerkesztette Honnak; a Petőfi Társaság tagjaként a társaság lapjába, a Koszorúba több cikket írt, mely egy ellenzéki hangvétele ellenére sosem lett az ellenzék központi lapja. írói gárdája többnyire harmadrangú tehetségekből állt. György Aladár adott le cikkeket a Katona Lajos és Vikár Béla szerkesztette Életbe is. Megjelentek munkái a Vasárnapi Újságban, a Néptanítók Lapjában, a Népnevelők Lapjában, az Otthonban, a Földrajzi Közleményekben stb. A polgári liberális, sőt radikális nézeteket valló György Aladár kapcsolata a munkásmozgalommal azonban a századfordulóra végleg megszakadt. Követelései megszerényültek, de még ezek is túlzók a feudális hagyományokkal terhes államrendben, amely mereven elzárkózott attól, hogy az „alsóbb néprétegek", a munkásság szociális és műveló'désügyi problémáinak megoldását államigazgatásilag kézbevegye.

2 3 Kelet-Európában ez idő tájt a György Aladár-féle értelmiség, az egykori marxistákból Überaus polgárrá válók útja tipikusnak tekinthető. Az 1890-es években kialakult orosz polgári értelmiségi eszmei-poütikai irányzat szintén a marxizmus elveit hirdette, de a társadalom átalakításának forradalmi útját elvetette, a marxizmust a polgárság érdekében kívánta felhasználni. Az orosz legáÜs marxisták (P. B. Sztruve, Sz. Ny. Bulgakov stb.) a polgári demokratikus szabadságjogokat követelték, de a századfordulótól kezdve mindinkább jobbra tolódtak. Hasonló utat jártak be az ún. román „nagylelkűek" is, akik a szociáldemokrata nézeteiket váltották fel a polgári liberalizmus eszméivel. A bizottságba szakértőként került György Aladár nagyreményű terveket kovácsolhatott, de hogy ezekből mit valósítanak meg, az már nem rá tartozott. Kötelessége a véleményező-tanácsadó szerepre korlátozódott. Feladatokkal egyébként bőségesen ellátták. A Statisztikai Hivatal javaslatára, melynek 1892-től tisztviselője volt, 1898-ban a munkásstatisztikával, az ipari munkaközvetítéssel, a baleset- és rokkantbiztosítással, a nyugdíjügyekkel és az általános munkásképviseleti ügyekkel foglalkozó munkásügyi bizottságba nevezték ki.

2 4 A Vasárnapi Bizottság, amely azért jött létre, hogy „a munkaszünetet nyert munkásokat lehetőleg visszatartsa a kocsmától, a rettegett szocializmustól és az elzülléstől", két esztendőn át csak a tudományos népszerűsítő előadások megrendezését tartotta fő feladatának. Ezzel azonban a szocialista eszmék, gondolatok terjedését nem gátolhatta meg, ezt a bizottság hamarosan felismerte. Az Iskolaegyesülettel együtt ezért 1895-ben létrehozta az első budapesti munkáskaszinót (V. ker. Szemere u. 1.). Az igazi munka ekkor kezdődött el. György Aladár 1896 elejére dolgozta ki tervezetét a munkásművelődés intézményesítéséről, melyet júniusban a bizottság elfogadott. i2

OL - K 231 - 1895 - 4 - 2442/16289/892 és 71966/892/ 23 Geréb László: A munkásügy irodalmunkban, Irodalomtörténeti Füzetek 34. sz. Bp., 1961. 29-30., 42. 1.; Szinyei József: Magyar írók élete és munkái, Bp. 1896. IV. k.; Új Magyar Lexikon, Bp. 1960. III. k. György Aladár 1906-ban hunyt el. 2 4 OL - K 232 - 1899 - 2 - 18704/55872/898/