Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.

Győr megye közigazgatása az 1848-1849. évi polgári forradalom első évében 113 berekesztése után legrövidebb időn belül megyei közgyűlés összehívását. A törvénycikk kimondta, hogy a megyegyűlésen szavazattal bírnak mindazok, akik akái törvény, akár megyei határozatok által szavazati joggal rendelkeznek s ezeken kívül azok, akiket a „megyei lakosok községenként ezen közgyűlésre képviselőkül utasítandnak".

3 8 A törvénycikk az összehívandó gyűlés feladataként elrendelte a törvények kihirdetését, valamint a megye kiterjedésére, népességére és az egyes osztályokra való tekintettel egy nagyobb számú állandó bizottság létrehozását. Ennek tagjait a szokott módon, születési különbség nélkül fogják választani. A megalakított állandó bizottmány a főispán vagy távollétében az alispán elnöklete alatt a megyei tisztviselők hozzájárulásával, amíg szükséges, ülésezik s mindazon hatósági jogokat gyakorolja, melyek a törvény és alkotmány által a megyei közgyűléseket megilletik. A törvény kimondta a bizottmányi ülések nyilvánosságát. Az új megyei tisztviselők kinevezését a XVI. törvénycikk szerint alakítandó középponti választmánnyal egyetértésben a főispánra ruházta. Végrehajtásáról az április 19-én kelt belügyminiszteri rendelet intézkedett. A rendelet kibontva a megyei igazgatásra vonatkozó törvénycikk egyes paragrafusait, a 48-as törvények népszerűsítésére s ezekkel kapcsolatban a nemesség áldozatkészségének kellő méltatására hívta fel a figyelmet. A május l-re hirdetett megyegyűlés előtt a törvények végrehajtása és az azokban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében a liberálisok azonnal munkához láttak. Purgly Sándor lakásán számos győri és vidéki polgár tartott előzetes megbeszélést. A jelenlevők közül mintegy harmincan ajánlkoztak, hogy faluról falura bejárják a megyét. Kőrútjuk során magyarázzák a törvényeket s felhívják a községek lakosságát, hogy a legközelebbi megyegyűlésre 100-200 lélek után 1 küldöttet válasszanak azok közül, akikben legjobban megbíznak. A megbeszélésen a konzervatív Balogh Kornél helyett a liberális Szabó Kálmán főügyésznek első alispánná történő jelölésére fogadtak el javaslatot.

3 9 A megállapodásnak megfelelően azonnal megkezdődött a felvilágosító és agitációs munka. A konzervatívok Dorner Edével az élen meglepetéssel értesültek a liberálisok aktív tevékenységéről és április 29-én ún. köztanácskozmányt hívtak össze, melyen mindkét tábor képviselői jelen voltak. Az elnöklő Dorner az ülésen kijelentette, hogy az értekezletre a rendbontás megelőzése végett került sor. Beszédében aggodalmát fejezte ki a közgyűlésre vonatkozó elnöki meghívólevéllel ellenkező csoportos bejövetelekkel kapcsolatban. A megyegyűlésre meghívást ugyanis csak a községek elöljárói kaptak. Az ülésen jelen levő liberálisok hozzászólásukban kifejtették, hogy az elnöki intézkedés a megyei hatóság ideiglenes gyakorlásáról szóló XVI. te, 2. §-ával ellenkezik, mely szerint a „körutazó választmányok a lakosok számához aránylag határozzák meg és ajánlják a gyűlésre küldendő képviselők számát." Kijelentették, hogy a nagyobb számú ,^megjelenésből támadható zavarok iránti aggálya az elnöknek tán csak a reaktív párt azon működésében alapulhat", melynek jelenségeivel a küldöttség már több helyütt találkozott.

40 Az értekezleten részt vett Balogh Kornél is, aki a liberálisok követelésének engedve bejelentette, hogy lemond első alispáni tisztségéről. Az ülés további lefolyásáról a „Hazánk" tudósítója a következőket írta: „Most mindnyájunk tekintete az elnöklő alispán Dorner Edén függött, hittük, hogy ő is, mint a retrográd elvek hű embere, a i, 38

1848 : 16. törvénycikk. 3

'Hazánk, 1848. április 22. 40

Uo. 1848. május 2. 8 Levéltári Közi. 77-78.