Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Sáry István: Győr megye közigazgatása az 1848–1849. évi polgári forradalom első évében / 101–122. o.

Győr megye közigazgatása az 1848—1849. évi polgári forradalom első évében 109 tartozásaikat földesuruknak. Utóbbiak viszont ennek elmaradása esetén erőszakhoz ne folyamodjanak. A kirendelt küldöttségeket arra kérte, hogy felvilágosító munkát végezzenek és megbékélésre törekedjenek. Békéltető eljárásuk sikertelensége esetén forduljanak csak törvényes eszközökhöz, de akkor is a legnagyobb óvatossággal járjanak el. A másodalispán részéről ebben a kérdésben intézkedés nem történt. Gr. Eszterházy Károly főispán továbbra is Bécsből érdeklődött a hazai események iránt. Március 25-én kelt levelében tudatta Dornerrel, hogy megbeszélést folytatott Batthyány miniszterelnökkel, akinek a kívánsága az volt, hogy a megyei igazgatás az eddigiekhez hasonlóan a szokott rendben folyjon tovább. A főispán örömét fejezte ki a forradalom győzelme utáni első megyegyűlés békés lefolyása felett, melyről távolmaradását így indokolta: ... „ily zivataros időben én inkább az országgyűlésre és a hozzám valókhoz tartozom".

24 Levelében a továbbiakban afelől érdeklődött, hogy a statáriumot kihirdették-e már Győr megyében? Befejezésül a miniszterelnöki körlevél szellemétől lényegesen eltérően, türelmetlen hangon kérte az alispánt, hogy a „bújtogatokra és lázítókra szoros figyelmet" fordítson, azokkal rövid úton bánjon el, mert a békét és rendet csak ilyen módon lehet fenntartani.

25 Dorner Ede a főispán intencióinak megfelelően intézkedett. A vegyes választmány jegyzőkönyvben nem rögzített titkos tárgyalásának eredményeként jelent meg március 27-én egy figyelmeztetés, mely közölte a lakossággal, hogy „minden lépés, mely a béke és csend ellen van irányozva, felségsértés és hazaárulás".

26 A felhívás igyekezett megnyugtatni a lakosságot, hogy a titkos összejövetelekről, a katolikus egyház elnyomásáról elterjedt hírek koholmányok, s a legújabb törvények a vallásszabadság legerősebb védpajzsai. Az ún. figyelmeztetés arról is tájékoztatta a közönséget, hogy a közbátorsági választmány tagjai közül néhány polgártársat Pestre küldött. A küldötteket azzal bízták meg, hogy a belügyminisztert a „veszélyt szülhető bújtogatásokról" személyesen értesítsék s felkérjék a béke és rend fenntartása iránti intézkedésre.

2 7 Dorner másodalispán első hivatalos jelentését a miniszterelnökhöz március 26-án küldte meg. Ebben beszámolt a közbátorsági választmány megalakulásáról, eddig végzett munkájáról és számot adott a megyében ez ideig történt jelentősebb kihágásról; az öttevényszigeti (ma Kunsziget) jobbágyok földfoglalásáról. Jelentése szerint bízott abban, hogy a községben az ismertetett törvénycikkek a földesúr és a jobbágyok között felmerült vitában kedvező fordulatot hoznak, az illetékes tisztviselő azonban az ellenkezőjéről számolt be. A másodalispán többszöri békéltető kísérlet után maga elé rendelte a község elöljáróit és „részint felvilágosítás, részint komoly fenyegetés által" sikerült őket rábírni, hogy az erőszakkal elfoglalt területeket visszaadják. Nem bízva azonban a községi vezetők adott szavában, a főszolgabírót küldte ki a helyszínre, akinek jelenlétében a kérdéses területeket az uraságnak „ünnepélyesen visszaadták".

2 8 A nádornak a rögtönítélési jog gyakorlására vonatkozó enegdélyét a március 27-i rendkívüli kisgyűlésen olvasták fel. A kisgyűlés a statárium azonnali széles körű kihirdetéa4

Uo. 380/1848. sz. 25

Uo. 2 e Győr város, Tanácsi iratok. „Figyelmeztetés". Röplap. 27

Uo. 2 "Győr megye, Alispáni iratok 378, 379/1848. sz.