Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Kállay István: Az uradalmi gazdasági bizottság a későfeudális nagybirtokon / 61–86. o.

84 Kállay István céljából.

164 A cenki bizottság 1809-ben elrendelte a néhai bérlő adósainak összeírását. Öt helységből 31 adóst írtak össze. 1810-ben megbízták az uradalmi ügyészt, hogy ha az irtások ügyében Bozramegy, nézzen meg egy 365 Ft-os adósságkövetelési ügyet is.

165 Éberen ügyelt a bizottság az ingatlanforgalomra, hiszen házak, szőlők, földek eladásához — a jogügylet megsemmisítésének terhe mellett — az ő engedélyére volt. szükség. Előfordult, hogy az eladásnál az uradalmi tiszt által becsült árat kellett elfogadni.

166 1751-ben a kismartoni ülés jóváhagyta, hogy a keresztúri tiszttartó 15 Ftért eladja az un. Szigeti házhoz tartozó fél hold földet. A következő évben utasították a pecsenyédi tiszttartót, hogy az uradalmi mérnök által felmért földeket adja el a jobbágyoknak.

167 1760-ban Zigovényi Farkas nagykárolyi harmincados eladta házát. Az adásvételt „pro Cautela prothocoláltatta". Ugyanabban az évben a bizottság megerősítette özv. Pap Istvánné házeladását.

168 1804-ben a hidegségi Liebl Ferdinánd özvegye kérte, hogy a korábban az udvartól vett házban maradhasson. Fele árát azonnal, a többit rövid idő múlva fizette ki. Ugyanez évben ügyészi vizsgálat folyt egy eladott ház ügyében, miután az eladás után jelentkezett valaki, aki a házat — azon a címen, hogy az az ő őseié volt — magának követelte. A vizsgálat megállapította, hogy csak a ház árát akarta ezzel felverni. Az ülés az előző vételt hagyta jóvá.

169 Bonyolult kérdéseket vetnek fel a zálogügyietek, melyek közül a bizottság elsősorban az inskripciós ügyekkel foglalkozott. 1743-ban pl. a keresztúri tiszttartó jelentette a kismartoni comissionak, hogy a község területén levő két inskripciós gazda a többiek vagyonában kárt tesz, állataikat lefoglalja, megöli. Az ülés megdorgálta az ügyészt, amiért még nem váltotta vissza tőlük a javakat.

170 1760-ban a nagykárolyi bizottság egy mezőpetri inskripciós telket visszaadott eredeti tulajdonosának. Az időközben ráépített házat meg kellett fizetni. A felméréskor az inskripciós telkeket egy helyen mérték ki.

171 A gazdasági bizottság jellemzése A gazdasági bizottság a nagybirtokos által létrehozott, a központi irányítás főtisztjeinek birtokgazdálkodási, közigazgatási és jogszolgáltatási feladatokat ellátó testületi szerve volt. A nagybirtokirányítás rendszerének fejlődésében közvetlen elődje a központi tiszti szék, utódja a különböző központi hivatalok — igazgatóság, kormányzóság, régensi hivatal, — testületi szerve az igazgatótanács, kormányzósági, régensi hivatali ülés volt. A fennmaradt források alapján megállapítható, hogy gazdasági bizottság az ország két legnagyobb és legjobban szervezett nagybirtokán, valamint Széchenyi Ferenc birtokain jött létre. Ez utóbbi külföldi hatásra vezethető vissza, az Esterházy és Károlyi birtokok gazdasági bizottsága megszületésében szerepet játszhattak a XVIII. században a kormányhatóságoknál létrejött bizottságok. Mindhárom bizottság — a nagybirtokos nevében, a tőle kapott hatalom alapján a birtokirányítás csaknem minden kérdésével foglalkozott. A három irányítási ágaie4 P 397. I. 1. 1760. márc. 24., aug; 12. 165 P623. Prot. 1809. No 58.; 1810. No 54. 16S P 155. 1757. máj. /9. pont. 167 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. dec. /95. pont; No 26. 1752. jún. Resolutio. 4. pont. 168 P 397.

1.1. 1760. febr. 23., márc. 19. 169 P 623. Prot. 1804. No 33. 665—673. 170 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 3. 1743. júl. /21. pont. 171 P 397. I. 1. 1760. jan. 16., febr. 29. márc, 24.