Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Kállay István: Az uradalmi gazdasági bizottság a későfeudális nagybirtokon / 61–86. o.

74 Kállay István és ahol lehet, fenyőfát telepítsen. Az erdők körül árkot ásattak. 1809-ben bizottsági utasítás írta elő, hogyan kell a vágásokat beosztani, milyen fát, milyen célra vágjanak, ültessenek. Ugyanez évben a nagycenki uradalmi kertben levő gyümölcsfák jegyzékét tanulmányozta a commissio. 1813-ban a Zala megyei erdők állapotát tárgyalták meg, a pölöskei erdőmester jelentése alapján.

79 A bizottsági jegyzőkönyvekben gyakran találkozunk állattenyésztési ügyekkel, hiszen ez a nagybirtok jövedelmének jelentős részét hozta. Már a növénytermesztéssel kapcsolatban is láttuk, hogy figyelmet fordítottak a takarmányozásra. A bizottság azonban ennél tovább ment: előírta az állatoknak adható szénaporció nagyságát.

80 A nagykárolyi bizottság 1760 márciusi ülésén szerepel a „ló-oskola, melyre gondunk lészen". A bizottság szükségesnek tartotta, hogy méneket hozassanak. A nagycenki bizottság 1813-ban foglalkozott a 35 lóból álló börzencei (Zala m.) ménessel. A bizottság előtt részletes kimutatás feküdt minden lóról.

81 1754-ben a kismartoni ülés úgy rendelkezett, hogy a vész miatt a teheneket csak köd felszállása után szabad kihajtani.

82 A nagykárolyi commissio 1760-ban tárgyalta, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a farkasok a szarvasmarhában kárt tegyenek. 1811 szeptemberében a nagycenki bizottság a 39 darabból álló iványi tehenészetből az állatokat a Somogy megyei telelő helyre hajtatta.

83 A nagykárolyi bizottság utasította az udvarbírót, hogy „a malacokat jó számban tartsa, el ne hordgyon bennek az két lábú farkas". 1760-ban a daróci udvarbíró jelentette a bizottságnak, hogy „a kocák derekasan íiadzanak", a 39 kocának külön-külön fiaztatót csináltatott.

84 1813-ban a kálmáncsai (Somogy m.) árvíz alkalmával több disznó megfulladt. A nagycenki bizottság úgy döntött, hogy a számadó kanász, ha gondatlansága okozta a kárt, térítse azt meg.

85 A nagykárolyi gazdasági ülés 1773-ban elrendelte, hogy a felügyelő a majorságbeli juhnyájak szaporítására 600 juhot vegyen. Erre 700 Rft-ot utalványozott.

86 A nagycenki commissio egyik tagja 1805-ben végigjárta a jószágot és megállapította, hogy a birkák éjjeli helye nedves, az a klók födele rossz, az eső beesik. „Jobban kell végrehajtani a kötelességüket" — írta a bizottság. Ugyanabban az évben hagyták jóvá „a csókonyai uradalom hágó-kosainak rendjét".

87 A gazdasági bizottság felügyelte a vadászást, madárászást és a halászatot is. A vadászat bérletét az uradalmi hivatalok intézték. A bizottság rendelte ki a puskásokat, hajtókát a vadászatokra, rendelte el, hogy a vadászok milyen vadakat lőjenek az udvartartás számára.

88 Fontos feladat volt az állat-, és terményforgalmazás. Az ország nyugati részében fekvő uradalmak az állat- és a bor-, a keletiek a bor- és a terményforgalmazásra fordítottak nagyobb figyelmet. Állatokat abban az esetben adtak el, ha erre a célra hizlalták őket, vagy tartásuk nem volt kifizetődő, esetleg ha kiöregedtek. Eladáskor Esterházy bizottsága az állatokat a felső (nyugati) uradalmakba, rendszerint Kapu79 P 623. Prot. 1804. No 320., 679.; 1809. No 57., 705.; 1813. No 367. 80 Uo. Prot. 1811. No 363. 81 P 397.

1. 1. 1760. márc. 17. — P 623. Prot. 1813. sine numero. 82 P 108. Rep. 64. Fasc. B No 14. et. NB 1751. dec. /73.pont. 88 P 397.

1. 1. 1760. jan. 4. P 623. Prot. 1811. No 611. 84 P 397.

1. 1. 1760. nov. 19., 1761. máj. 26. 85 P 623. Prot. 1813. No 1062. 88 P 397.

1. 1. 1773. okt. 2. No 18. 87 P 623. Prot. 1805. No 660, 727. 88 P 155. III. 1757. máj. /2. pont; — P 397. I. 1. 1760. febr. 5., 23.