Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Tömöry Márta: Thallóczy Lajos és az Országos Levéltár / 25–60. o.

58 Tömöry Márta mestert, Bárczi Istvánt; s a minisztériumok tisztviselői közül többeket, pl. a már említett Némethy Károlyt.

121 1914 nyarán — amilyen örvendetes, hogy a Levéltár falai már kezdenek kinőni a földből —, egyre több lesz a bonyodalom. A háború már kitört, emelkednek az építésianyag-árak, a vállalkozók nem akarják a régi költségvetés szerinti árakat tartani, azokkal nem akarják folytatni a munkát; de ha leállnak — ha az emelést nem adják meg nekik — akkor joguk van a szerződést bizonyos szünet után felbontani. S ráadásul az abbamaradt munka miatti haszonkiesésért is perelhetnek, kártérítést követelhetnek. A szállítási díjak is hihetetlenül felszöknek. Pótköltségvetés kellene mindenképpen. Az építési bizottság ezt meg is teszi, méltányosnak találja, de a végleges döntés az ügyben a pénzügyminisztertől, illetve a minisztertanácstól függ.

122 Mindezek mellett a nehézségek, zavarok mellett Csánki tovább lép, a Levéltár épületére terveztet címereket, szobrokat. Tájékoztatja Thallóczy t, s főleg tanácsát kéri, mit tervezzen a nagy torony loggiáira. 12 címer kerülhetne hármasával az ablakokra, mert az építész is az üvegekre való festést ajánlotta. Csánki ugyan a falakra akarna szobrokat, s 12 címert tennének az üvegekre — írja. Olyan 12 címert, amelyek az Országos Levéltár irattartalmát legjobban szimbolizálnák. Csánki szerint a lépcsőház, a fő folyosó, a kutatószoba, s a nagy tanácsterem ablakait lehetne címeres képekkel festeni (az ablakok felső hasábjait). Milyen címerek kerüljenek e helyekre? — kérdezi Thallóczy Csak a magyar uralkodó családoké, vagy az erdélyieké is? Hozzávegyék-e Bosznia nagyjait is? Vagy a régi törzsökös, esetleg nemzetség-címereket? Azután kérdezi: helyesnek találná-e Thallóczy a toronyablakokra az uralkodócsaládok címereit. (Az Árpádoktól kezdve a figyelembe vehetőket 11 címer lenne) s vehetné-e hozzá a mindent szimbolizáló magyar koronát a 12. helyre? Sok levelet vált Thallóczyval — azért is, hogy milyen korból vegyék a fejedelmi, uralkodói címereket? Az egyszerűbbeket választják végül, s azoknak kiválasztásához Károlyi Árpád segítségét is kéri. Bécsben nézzenek utána, valóban milyen egyszerűbb címerek voltak használatosak. A bosnyák vonatkozású címerek, illetve általában a társországok címerei sok gondot okoznak. A kutatószoba nagy festménye új levélváltás tárgya. Az elképzelés: egy történetíró a középen, aki előtt elvonulnak a nemzet nagy királyai: Mária Terézia (!) és társai, de — aggályoskodik Csánki — Ferenc Józsefet is oda kellene festeni, mert bár úgy határoztak, hogy a zárókő-letételről tervezett képen lesz rajta Ferenc József, „de megéri-e — bár adja Isten" — írja Csánki. Viszont, ha mégseméri meg, akkor mind a két helyről kimaradna. A homlokzat szobor figurái, majd a tanácsterem festményei is sok eszmecserét, levélváltást igényelnek. Csánki javaslata: Werbőczy, Zrínyi, Katona István, Kovachich J. Miklós, Szalay László, Horváth Mihály — írja, „e tekintetben is bölcs nézetedet kérve" — jelzi, hogy Károlyinak is elküldte ugyanezt a levelét, másolatban, véleményezés végett.

123 Thallóczy a szobrok közé fontosnak tartaná Fejér György szobrának felvételét.

124 1915 nyarán Csánki boldogan írja, hogy a 11 toronyablakra kerülő festményhez a költségeket elfogadták, Révész tehát festheti a neki juttatott két képet.

125 — Közben Csánki felhasználja az alkalmat; s sikerült ismeretterjesztő előadásokat tart a Társulat égisze alatt; egy színes vetítettképes előadása után írja: ilyeneket többet is kellene tartani. A háború növekvő nehézségei az építkezésre is hatnak. 1916. január 16-án jelzi Csánki Thallóczynak, hogy a fagy beálltával az építkezés teljesen abbamaradt.

126 A levelezés is megritkul így. Csánkinak Thallóczyhoz írott utolsó levele október 16-i 121 Csánki Dezső 122, 123, 133, 141—143, 144, 150. sz. levele. 122 Csánki Dezső 1915. márc. 16. 140. sz. levele. 123 Csánki Dezső 1915. ápr. 21. 147. sz. levele. 124 Csánki Dezső 159, 160, 163, 174, 175. sz. levele. 125 Révész Imre (1859—1946. szept. 23). Thallóczy baráti körének, a bécsi „tanyá"-nak tagja, festőművész. 1904-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára, majd a kecskeméti művésztelep vezetője. Thallóczy val, unokahúgaival, anyjával Révész és családja is baráti kapcsolatban állott. Révész a bécsi életükről sok vidám rajzot, képet készített. Ezeknek egyrésze ma Thallóczy unokahúgának, Thallóczy Erzsébetnek birtokában. 126 Csánki Dezső 1916. okt. 16. 183. sz. levele.