Levéltári Közlemények, 47. (1976)
Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Tömöry Márta: Thallóczy Lajos és az Országos Levéltár / 25–60. o.
32 Tömöry Márta észlelet után szemed egy borzas pékinason akad meg, virslit árul szegény télen—nyáron, nagy jóindulatból egy bronzkori iskátulyából tormát is osztogat mellé. Még egy pillantás s átmégy az iratok majoreskojához: a levéltárba! Az idősebb testvér megtagadta családját, csak éppen a nevét tartotta meg. Előkelő tágas terembe jutsz, a latin öregbetűs oklevelek kíváncsian néznek rád idegenre. Itt már nincs tollpercegés. Sugártermetű magyar rendezget holmi írásokat, alig ejti szavát, háta mögött egy levéltári Tojás keményen szemüvegeli az ódon felírásokat. Hosszúkás, karzatos termet látsz, tele állvánnyal, azokon a múlt századok irományai, nemzedékek munkája, melyet már csak Clionak felszentelt, olykor fel sem szentelt papjai kutatnak át. így él itt nyugodtan ez a kétfajtaju, de egyívású papiros-nemzetség .. . 21 Az ifjú boldogan foglalja el helyét Pauler mellett, a „századok irományai" között. Hivatali munkáján túl az egyetemet is be kell fejeznie, — ahol Pauler tanácsára — 1877 őszétől jogi stúdiumokat folytat. A levéltári munka mellett — mint tudjuk — a Magyar Történelmi Társulatnál 1875-től fizetéses alkalmazott, segédtitkár. Nagy kedvvel folytatja ezt a munkát, nemcsak a fix fizetés miatt, hanem azért is, mert akkor már Szilágyi Sándor 32 a titkár és a lap szerkesztősége Szilágyi vári lakásán, Űri utca 22-ben — van. 1878-tól új állandó munkát kap, Nyáry Albert mellett az Archeológiai Értesítő segédszerkesztője. E mellett a Történelmi Társulat vándorgyűléseinek szervezésében, előzetes felmérő útjain, ásatásain is aktívan vesz részt. /. Thallóczy Lajos az Országos Levéltárban (1877—1885) Thallóczy életében az 1877-es esztendő többféle okból is határkő. Az egyetemen, a bölcsészkaron befejezi tanulmányait, megkapja tanári diplomáját sikerrel leteszi a levéltárosi vizsgát, s állami állásba kerül; a jogi karon folytatja tanulmányait. További egyetemi éveiről talán annyit kell még megjegyeznünk itt, hogy ekkor kötött több, egész életére kiható, egész életén át tartó barátságot; Szemere Attilával 23 , Pulszky Károllyal 24 , Fejérpataky Lászlóval 25 az ifjú Szinnyey Józseffel 26 , Szalay 21 Thallóczy hírlapi cikkeiből — útirajzaiból — összegyűjtött kötetét Gyepün innen — gyepün túl c. Deli álnéven adta ki Budapest, 1897, 136—139. p.; az idézet „Budapesti képek a múlt századból" címmel 1884-ben jelent meg először. 22 Szilágyi Sándor (1827—1899.jan. 13.) történetíró, újságíró. 1875-től a Századok szerkesztője, mint ilyen indítja a forrásközlő Történeti Tár, majd a Magyar Történeti Életrajzok c. sorozatot stb. Mindegyik szerkesztésében, írásában segítőtársa a fiatal Thallóczy. Mint vári, Úri utcai lakos, korán került ismeretségbe a Strommer családdal, húga, ki vele lakott, jó barátnője Thallóczy édesanyjának. 23 Szemere Attila (1859—1905) Sz. Bertalan fia, 18 éves korától a Pesti Hírlap, a Nemzet és a Magyarország munkatársa, egyben Thallóczynak egyetemi éveiktől barátja. A két ifjú együtt tervezte külföldi utazásait, amiket aztán Szemere rövidesen meg is valósított, járt Arfikában, Ázsiában, ahová Thallóczy akkor még nem követhette. Később el is hidegülnek egymástól. 24 Pulszky Károly (1853—1899) június 6. Ausztrália. (P. Ferenc egyik fia, író, művészettörténetíró. 1881-től az Iparművészeti Múzeum őre, majd az Országos Képtár igazgatója, mint ilyen jelentősen gyarapította a rábízott gyűjteményt. Műv. történeti közleményeivel Európa-szerte ismertté lett. Külföldi műértékek vásárlása miatt vádak érik s sok huza-vona után kivándorlásra szánja el magát. <Mielőtt Ausztrália partját eléri, a hajón Öngyilkos lesz.) Thallóczy igen jó barátja, akitől a vádak idején Pulszky maga húzódik el, pedig Thallóczy a Pulszky családdal együtt aggódik érte, szeretné megóvni a végzetes lépéstől. 25 Fejérpataky László (1857—1923) történetíró. Az egyetem befejezése után a bécsi Sickel-intézetben tölt 2 évet, előbb az OSzK Kt-nak vezetője, majd 1895-től egyetemi tanár, 1915-től a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója stb. Thallóczynak egyetemi éveitől egyik legbensőbb barátja, kivel élete végéig szoros a kapcsolata. 26 ifj. Szinnyey József (1857—1943) nyelvész, 1879—80-ban ösztöndíjjal Finnországban jár-