Levéltári Közlemények, 47. (1976)
Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Chastain, James: Iratok Franciaország magyarországi politikájának történetéhez 1848-ban / 269–294. o.
Iratok Franciaország magyarországi politikájának történetéhez 1848-ban 283 úgy vélem, hogy mostantól megszűnt az, hogy Ausztriát német hatalomnak kelljen tekinteni." v A csehek és a horvátok a forradalmat sokkal inkább saját előnyeikért, mintsem a régi birodalom érdekében verték le. „E szempontból Jellachich vélt vagy feltételezett levele számomra úgy látszik, hogy a helyzet pontos értékelését tartalmazza. Ausztria többé már csak szláv hatalom lehet és úgy látszik, hogy minden esélyét elvesztette ahhoz, hogy túlsúlyt gyakoroljon Németországban." x Bastide két következtetést vont le Ausztria súlyos helyzetéből. Először azt, hogy „ez a túlsúly csakis Poroszországra szállhat át, mely ezalatt nehézség nélkül megerősíti és kiterjeszti uralmát Dél-Németország felett. Másodszor, hogy Ausztria kizárólagosan és szükségképpen szláv hatalommá válván éppen ezáltal erősíti Oroszország elégedetlenségét, mely szláv rokonságára számított abban, hogy kiterjessze befolyását Európa keleti [a francia szövegben nyilván elírásból ouest áll az értelemszerűen logikus est helyett — Ford.] részén. Különböző szempontokból a dolgok jelenlegi helyzete kedvező Franciaország számára." 56Y Arago Berlinből visszhangként ismételte ugyanezeket a gondolatokat: Ausztriát tartományai fogják uralmuk alá hajtani „... mert Ausztria mostantól megszűnt oszthatatlan hatalom lenni. Lehetetlen a német hatalom számára, mely Bécsben székel, hogy különböző nemzeteket, ellenséges népfajokat továbbra is egyazon kormányzat alatt tartson egy olyan rendszer alkalmazásával, melyet Metternich herceg oly hosszú ideig követett." 2 Az októberi forradalom örökre megszüntette a magyaroknak a szlávok, a németeknek a csehek, és a horvátoknak az olaszok fölött gyakorolt elnyomó uralmát ,Nincs és nem is lesz többé német monarchia." Helyette Ausztriának egy „multi-monarchiát" kellene alakítania. Arago azonban figyelmeztetett, hogy az új helyzet Franciaországot az újjáéledő orosz pánszlávizmus veszélyével fenyegeti, amely ellen a franciáknak lengyel kapcsolataikat kell felhasználniuk. 57 Bastide így válaszolt Arago-nak: „Teljes mértékben egyetértek veled azon megjegyzéseidet illetőleg, melyeket a Bécsben lejátszódó oly bonyolult események váltottak ki belőled." 58 A porosz ügyvivőnek Bastide úgy nyilatkozott, hogy Franciaország nem kívánja Ausztria meggyengülését, mert felismerte Ausztria „katolikus szlávságának" a jelentőségét, amely „hasznos ellensúlyt" fejthet ki „Oroszország görög szlávságával szemben" 59 . Bastide ismét visszatért régi tételéhez: Franciaországnak erős Ausztria kell Oroszország ellensúlyozására, de ugyanakkor azt kívánta, hogy Bécs mondjon le az észak-olaszországi tartományokra gyakorolt közvetlen befolyásáról, és biztosítson jelentős önkormányzatot a többi, hatalma alá vetett nemzetnek. Berni ügyvivőjének ezt írta Bastide az októberi forradalomról: „bármilyenek legyenek is ezek az események, az eredmény meg fogja könnyíteni az itáliai ügyek előidézte nehézségeket. Remélem, el fogjuk tudni érni Lombardia és Velence számára a függetlenség egy olyan fokozatát, v « Quoique les derniers événements ont pu donner la victoire aux troupes de Windishgraetz, je pense cependant que l'Autriche a cessé de sä présent de devoir étre considérée comme puissance allemande. » x « Sous ce rapport la lettre de Jellachich créée ou supposée, me paraít contenir une appréciation exacte de la Situation. L'Autriche ne peut plus étre qu'une puissance slave, et eile me paraít avoir perdu toute chance d'exercer la prépondérance en Allemagne. » 5S Bastide Tallenay-hoz, Párizs, 1848. november 2., AEF, Allemagne 806, fo. 174; Bastide Benőit Champy-hoz (Firenze), Párizs, 1848. október 23., — idézi: Jules Bastide, La république francaise et ITtalie en 1848: notes et documents diplomatiques (Brüssels, 1858), p. 57; Bastide Bois le Comte-hoz, Párizs, 1848. október 31., AEF, Sarde 322, fo. 337. Y « Cetté prépondérance ne peut échoir qu'ä la Prusse qui cependant aura sans peine affirmé et étendu sa domination sur le midi de l'Allemagne. Le seconde c'est que l'Autriche se faisant exclusivement et de toute nécessité puissance slave exacerbe par la mérne le mécontentement de la Russie qui avait compté sur ses affinités slaves pour étendre son inftuence dans l'ouest[!]de l'Europe ... Sous ces divers points de vue ... la Situation actuelle des choses est favorable ä la politique de la France. » 57 Arago Bastide-hoz, Berlin, 1848. október 17., AEF, Prusse 303, fo. 33—34. z « car l'Autriche des a présent a cessé d'étre une Puissance, un tout indivisible... II n'est pas possible ... au pouvoir allemand, dönt le siege est ä Vienne de maintenir encore des nations diverses, des races ennem ies, sous un mérne gouvernement, par la pratique du Systeme que le Prince de Metternich a suivi si longtemps. » 58 Bastide Arago-hoz, Párizs, 1848. október 20., Uo. fo. 38. 59 Hatzfeldt a külügyminiszterhez, Párizs, 1848. nov. 22., GSA, fz. 863, fo. 126; Hatzfeldt intelme, hogy a szlávok erejének növelése Ausztriában Oroszország ottani befolyását is erősítené, Cavaignac-ra nem gyakorolt különösebb hatást, Uo., 1848. okt. 21., fz. 861, fo. 294. 8 :!:
