Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - Sashegyi Oszkár: Az Országos Levéltár személyzete, 1874–1903 / 217–245. o.

Az Országos Levéltár személyzete 1874—1903 243 téve, abba léphessenek át. 1893-ban az akkori három levéltári tiszt közül dr. Kárffy Ödön és Kőszeghy Sándor volt ilyen. Kárffy 1896 januárjában kezelő igazgatóvá lépett elő, Kőszeghyt 1896. január 1-vel Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnokává nevezték ki.

85 Az őket követő Lampérth Géza és Horváth Sándor később az Országos Levéltár fogalmazói sorába kerültek. Komlóssy Artúr gyakornokot is azért nevezték ki levéltári tisztnek, hogy addig, amíg fogalmazói állás ürül meg, legalább levéltári tiszti fizetést húzhasson. Voltaképpeni kezelő tiszt ezekben az években egyedül Mayer Gyula volt,

86 amíg Széli Kálmán 1901-ben Guary Ernőt ki nem nevezte „fizetés nélküli levéltári tisztté 1000 korona évi segélydíjjal".

87 Pauler azért is javasolta még ugyanabban az évben a fogalmazógyakornoki állások megszüntetését és egy új kezelő tiszti állás létesítését, hogy Guary a Levéltár átalányát terhelő segelycSiia helyett rendes fizetést húzhasson.

88 így nőtt a levéltári tiszti állások száma négyre. Ezután az egyetemi végzettségű kezelő tisztek aránya 50%-osra csökkent. Pauler Gyula hirtelen, váratlanul bekövetkezett halálának évében, 1903-ban, az Országos Levéltár kinevezett dolgozóinak száma 24 volt (12 fogalmazó szakbeli, 6 kezelő szakbeli és 6 hivatalszolga), tehát mindössze eggyel haladta meg a Pauler által korábban véglegesnek tervezett létszámot. Pauler érdeme, hogy az Országos Levéltár a dualizmus korában a magyar történettudomány egyik legfontosabb bázisává vált. A millennium évében, 1896-ban, némi büszkeséggel jelenthette az akkori belügyminiszternek, hogy „a fogalmazó szak 12 tisztviselője közt hat magyar akadémiai tag, három — nem akadémikus — a Történelmi Társulatnak választmányi tagja, s a még hátralevő háromnak neve sem ismeretlen az irodalomnak".

89 Ezt elérnie a dualista kormányzat közönye és szűkmarkúsága mellett, az akkori belügyminisztérium árnyékában, nem volt könnyű. így is az évek során e tisztikarban annyi feszültség halmozódott fel, hogy azt csak Pauler tekintélye és az ő puritán jelleme iránti tisztelet tudta féken tartani. E feszültségek csak a halálát követő években érték el azt a fokot, amely már a Levéltár belső kríziséhez vezetett. Sashegyi Oszkár ЛИЧНЫЙ СОСТАВ РАБОТНИКОВ ВЕНГЕРСКОГО НАЦИОНАЛЬНОГО АРХИВА 1874-1903 ГГ. О. Шашхедьи В результате революции 1848 года в Венгрии был разгромлен феодальный государственный аппарат. Еще в то время было намечено создание «государственного архива», в целях хранения документальных материалов отмененных правительственных органов, однако, этот план осуществился только после австро-венгерского соглашения 1863 г. Для фактического создания архива потребовалось длительное время, поскольку в условиях экономического кризиса 1873 г. парламент снял с повестки дня обсуждение законопроекта о ss OL К 148. — 1896 — II. b. — 542. 86 Mayer Gyula, mielőtt 1896-ban hivataltisztként az Országos Levéltárba került, Versecen volt városi levéltárnok. OL К 148. — 1898 — II. b. — 1244 (1896—734). 87 OL К 148. — 1901 — II. b. — 1635. — Guary Ernő (birtokát vesztett nemes, akit az anyagi kényszer hajtott a levéltárba, s nem a pálya szeretete) volt a jelek szerint Pauler idején az egyetlen tisztviselő, akit a miniszter az ő megkérdezése nélkül nevezett ki. 88 OL К 148. — 1901 — II. b. — 1685. 89 OL Y 1. — 1922 — 789 (1896—831).