Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - Sashegyi Oszkár: Az Országos Levéltár személyzete, 1874–1903 / 217–245. o.

Az Országos Levéltár személyzete 1874—1903 241 Az egyik gyakornoki állást a már fizetés nélkül gyakornokoskodó Döry Ferenc, a másik kettó't Lengyel János és Lampérth Géza kapta meg.

72 Dr. Lengyel János már 1899 augusztusában elhunyt s helyére októberben Komlóssy Artúr végzett jogász, jogszigorló, a decemberben hivataltisztté kinevezett Lampérth Géza helyére pedig a 27 éves, görögkatolikus végzett bölcsész, joghallgató Dénes Miklós került.

73 Paulernek azonban — úgy látszik — az új fogalmazógyakornokok némelyikével rossz tapasztalatai voltak, s 1901-ben már e rendszer megszüntetését kérte. Ehelyett a szerinte jól bevált ingyenes gyakornoki intézmény újbóli bevezetését javasolta, mert az „kizárta a lehetó'séget, hogy valaki csak azért, hogy pillanatnyi szorultságából meneküljön, jusson a hivatást igénylő levéltári szolgálatba".

74 Igaz az is, hogy a fogalmazógyakornokok javadalmazása oly csekély volt, hogy nem gyakorolhatott megfelelő' vonzóerőt. így az 1902. évi költségvetés már nem számolt fogalmazógyakornokokkal, ezzel szemben egy levéltári tiszti állást rendszeresített évi 1600 korona fizetéssel és 700 korona lakpénzzel. Erre az állásra dr. Dénes Miklóst nevezték ki. Ezután ismét feltűntek a díjtalan gyakornokok az Országos Levéltárban: 1903-ban Iványi Béla végzett joghallgató ilyen minőségben kezdte meg szolgálatát.

75 A kezelői szakon a konszolidáció éveiben lényeges eltolódások mentek végbe. Az átszervezés előtti, régi levéltári személyzet utolsó tagjai ezekben az években mentek nyugdíjba s Pauler ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy régi terveit megvalósítsa s egyben bizonyos anomáliákat megszüntetve, a fogalmazó személyzet által már régóta hangoztatott panaszokat is orvosoljon. Az öreg Raáperger Lipót kezelő főigazgatót — 55 év közszolgálat után — 1897 decemberében nyugdíjazták,

76 utódja Csatth Ádám addigi kezelő igazgató lett, annak helyére pedig Krommer Ferenc addigi kezelőtiszt került. Pauler ez alkalommal az osztályvezetői teendőket kivonta a kezelő főigazgató ügyköréből s számára egészen más jellegű feladatokat jelölt ki. Először csak arra gondolt, hogy az addig -— legalább elvileg — Raáperger által kezelt levéltárak közül az erdélyi kancelláriai levéltár vezetését Sándor János országos levéltárnokra, az erdélyi főkormányszéki osztály vezetőjére bízza,

77 majd úgy intézkedett, hogy a magyar kancelláriai levéltár feletti felügyeletet Tagányi, az erdélyiét Karlovszky, a régi országosét pedig Tasnádi Nagy vegye át.

78 Hogy ez mit jelentett, csak akkor értjük meg igazán, ha tudjuk, hogy Tagányinak 1892-ben a diplomatikai osztály vezetőjeként külön engedélyre volt szüksége ahhoz, hogy a kancelláriai levéltárban kutathasson,

79 s hogy amikor ő a kancelláriai levéltárról készülő ismertetésén dolgozott, Raáperger csak nagy sokára, Pauler külön írásbeli utasítására volt hajlandó neki a raktár kulcsát átadni. A kezelő főigazgató feladatait Pauler újonnan kívánta szabályozni. Az utasítástervezetet az ő megbízásából Illéssy János készítette el. Eszerint a kezelő főigazgató ügyel fel az Országos Levéltárban folyó iktatói, kiadói és irattári kezelésre, ő gondoskodik a Levéltár által kiadandó másolatok szabályszerű és pontos elkészítéséről, mindennemű gazdasági szükséglet beszerzéséről, Ő vizsgálja felül a szerződéses iparosok 72 OL Y 1.— 1898.

— II. — 1. 73 OL K 148. — 1900 — II. b. — 633. 74 OL Y 1. — 1922 — 789 (1901—1081). 75 OLY 1.— 1898 — II. — 1. 76 Raáperger — az udvari kancelláriai levéltár régi vezetőihez hasonlóan — nyugdíjaztatásakor nemességet kapott az uralkodótól. 77 OL Y 1.— 1897 — 1.— 297. 78 OLY I.— 1897 —

II.— 5. 79 OL Y 1, — 1892 — I. — 267 1/2.