Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Borsa Iván: A levéltári anyag használatának növekedése a II. világháború után / 3–23. o.

20 Borsa Iván ken kívül megfelelő használati ismeretekkel rendelkező levéltárosokra is szükség van. Csak együttműködésük biztosíthatja ezek kutathatóságát. Nem kevésbé fontos, de bizonyos szempontból sürgősebb feladat a levéltárosok megismertetése a gépi adat­feldolgozás alapfogalmaival és fokozatosan továbbképezni őket ezen a területen annak érdekében, hogy a korszerű és nagyobb hatásfokú segédletrendszerek (vö. 3.3) meg­szervezése és kiépítése megoldható legyen. 3.5 KUTATÁSOK ELVÉGZÉSE A LEVÉLTÁRAK ÁLTAL Felmerült már olyan igény is a levéltárakkal szemben a klientéla részéről, hogy a levéltár — akár anyagi ellenszolgáltatás fejében is — végezze el azt a kutatási pro­cessust, amelyet hagyományosan a téma iránt érdeklődők szoktak elvégezni. Az ilyen igények kielégítése nem fogadható el általános levéltári feladatának még akkor sem, ha már volt precedens rá. (Legfeljebb kivételt lehet tenni különösen indokolt esetek­ben.) A levéltárak szerteágazó rendeltetésszerű feladataik mellett, azok súlyos sérelme nélkül ilyesmire nem vállalkozhatnak. Az ilyen igények kielégítésére más megoldást kell találni. 3.6 LEVÉLTÁRI DOKUMENTÁCIÓS SZOLGÁLAT Ugyancsak az elmúlt 30 év tudományos-társadalmi fejlődésének egyik produk­tuma a dokumentációs szolgálatok kialakulása elsősorban a természettudományok, de a társadalomtudományok egyes ágaiban is (vö. 2.133). Egy-egy tudomány vagy tudományág kutatói nem tudván egyenként és alkalmanként megbirkózni a könyv­tárak hatalmas könyv- és folyóirattárának őket érdeklő adattömegével, dokumentációs szolgálatokat szerveztek, melyeknek feladatává tették a régebbi, de különösen az újonnan megjelenő könyvek és folyóiratok figyelemmel kisérését annak érdekében, hogy a tudományág a számára szükséges minél naprakészebb adatokat minél gyor­sabban kézhez kaphassa és feldolgozhassa. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a könyv­tárakban elvégzendő kutatásokat racionalizálták és a könyvtári módszertanban ki­alakult eszközöket alapul véve kidolgozták a dokumentáció saját munkamódszereit is. A dokumentalisták közreműködése nélkül a természettudományokban a kutatás ma már majdnemhogy elképzelhetetlen. — A könyvtárakra épült dokumentációs szolgálat azt az analógiát kínálja, hogy meg kellene valósítani a levéltárakra épült dokumentációs szolgálatot is. Ezzel biztosítani lehetne, hogy korszerűbb, intenzívebb legyen a levéltári anyag használata, ahogy korszerűbb és intenzívebb lett a könyvek és folyóiratok adatainak felhasználása a dokumentációs szolgálat jóvoltából. Az el­következendő évtizedekre vár e kérdés vizsgálata és a célravezető megoldás megke­resése. Ennél nem lehet majd figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a levéltári anyag jellegénél fogva több megválaszolandó kérdést fog felvetni, mint amennyit a könyvtári felvetett, továbbá, hogy a könyvtári munka nemzetközi szabványosítása lényegesen előbbre volt, amikor megkezdték a dokumentációs szolgálat szervezését, mint ahogy e tekintetben a levéltári munka ma áll. A levéltárosok számára viszont rendelkezésre állnak azok a tapasztalatok, amelyeket a könyvtárosok és dokumenta­listák ez úttörő munka során szereztek. — Újabb 30 év múlva utódaink talán fel fogják mérni, hogy milyen eredményeket értek el ezen a téren. Borsa Iván

Next

/
Thumbnails
Contents