Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 2. - Ember Győző: Levéltári kiadványok / 171–195. o.

186 Ember Győző a feldolgozásban szereplő egyes megállapításokat fejti ki bővebben, sorol fel mellettük szóló érveket, cáfol velük ellentétes nézeteket. A hivatkozó jegyzet a feldolgozási jegyzet másik fajtája, amely megjelöli, hogy a szerző a feldolgozásban felhasznált adatokat honnan, milyen forrásból, vagy más feldolgozásból vette. A hivatkozó jegyzet a feldolgozásban felhasznált adatok lelőhelyéről tájékoztat. A szövegkritikai jegyzet a forrásközlési vagy archeográfiai jegyzet egyik fajtája, amely a közlésre kerülő forrás szövegének egyes részeihez fűzött formális jellegű magyarázatot tartalmaz. Tájékoztat pl. arról, hogy egy több változatban, variánsban — fogalmazatban és tisztázatban, több másolatban, vagy másodlatban, kéziratban és közlésben stb. — fennmaradt forrás szövegének egyes részei miben térnek el egymástól. Vagy pl. arról, hogy egy fogalmazat egyes részeit a fogalmazat írója fogalmazás közben miként változtatta meg. Avagy arról, hogy a szöveg írója milyen nyilvánvaló tollhibát követett el, amelyet a közlő vagy a szövegben, vagy a jegyzetben javít ki. A szövegkritikai jegyzeteket az oldal alján rendszerint betűkkel jelölik, szemben a számokkal jelölt magyarázó jegyzetekkel. A forrásközlési vagy archeográfiai magyarázó jegyzet a közlésre kerülő forrás, szövegének egyes részeihez tartalmi jellegű magyarázatot fűz. Tájékoztat pl. arról, hogy a szövegben szereplő bizonyos személy ki és mi volt, valamely esemény mikor történt, bizonyos helységet hogyan hívtak, valamely kifejezés mit jelentett, és így tovább. Az adott magyarázat különböző részletességű lehet. Egy személyről pl. mondhat csupán annyit, hogy a forrás keltének időpontjában mi volt, de megmondhatja azt is, hogy korábban és későbben mi volt, adhat róla rövid jellemzést. Egy helységnek megadhatja nemcsak egykorú, hanem korábbi és későbbi neveit is, meghatározhatja a járást, a megyét, az országot is, amelyhez tartozott, illetve tartozik. Egy eseményt vagy kifejezést is különböző részletességgel magyarázhat. A forrásközlési magyarázó jegyzet részletessége elsősorban attól függ, hogy a forrásközlésnek milyen az elsődleges célja és jellege. Tudományos forrásközléstől kevésbé részletes magyarázó jegyzeteket várunk, mint a tudományosan népszerűtől, az oktatási célzatútól. Minimális követelményként azt támaszthatjuk a forrásközlési magyarázó jegyzettel szemben, hogy a forrás szövegét érthetővé tegye. Tudományos forrásközlés magyarázó jegyzetével szemben ennél nagyobb követelményt támasztani nem is szabad. A legenda adatközlő jellegű része a forrásközlési apparátusnak, a közölt forrás iratfajtájáról és lelőhelyéről tájékoztat. Az irattani jelleg valamely iratnak a fajtáját és a típusát, azaz nagyobb, általánosabb, és kisebb, speciálisabb kategóriáját jelenti, amelyekbe a kérdéses irat tartozik. Iratfajták pl. eredeti irat és másolat, fogalmazat és tisztázat stb. Irattípusok pl. anyakönyv, anyakönyvi kivonat, doktori oklevél stb. A lelőhely az a hely, ahol a forrásközlésben közlésre kerülő forrást Őrzik, illetve — feldolgozás esetében — ahonnan a szerző a kiadványban felhasznált adatokat vette. A levéltári forrás lelőhelyét annak levéltári címe vagy jelzete határozza meg. A legendát vagy az irat meghatározása után vagy pedig a közölt forrás szövege után szokták adni. Az idegennyelvű kivonat vagy rezümé a feldolgozások és forrásközlések apparátusának adatközlő jellegű része, amely a kiadványban közölt feldolgozásnak, illetve forrásoknak más nyelven készült tartalmi kivonata.