Levéltári Közlemények, 47. (1976)

Levéltári Közlemények, 47. (1976) 1. - Borsa Iván: A levéltári anyag használatának növekedése a II. világháború után / 3–23. o.

A levéltári anyag használatának növekedése II a személyektől, akik más feltételek mellett használják a levéltári anyagot (lásd 2.2). A kutatókra jellemző körülmény, hogy ők a kívánt adatokat a levéltáros támogatásával általában maguk keresik ki a levéltári anyagból (vagy annak fotómásolatából). — A kutatóknak a levéltárhoz, pontosabban a levéltári anyaghoz való viszonyulását három szempontból vesszük szemügyre: 2.11 A kutatott témák 2.12 Az alkalmazott módszerek 2.13 A kutatás kezdeményezői szempontjából. 2.11 A kutatott témák Korszakunk előtt a levéltárakban kutatott témák zömmel a történettudomány és más, rokon társadalomtudomány körébe tartoztak. Bár ezek túlsúlya a II. világháborút követő évtizedekre is jellemző, újszerű a nem hagyományos témák elszaporodása a természettudományokkal határos vagy egyenesen természettudományos területről. 2.111 A társadalomtudományok A társadalomtudományok köréből a történettudomány tekintette kezdettől fogva elsődleges forrásanyagának a levéltárat. Az új adatok feltárását igénylő történeti témák nem nélkülözhetik a levéltári kutatást. Vonatkozik ez elsősorban a — politikai történeti — gazdaságtörténeti — társadalomtörténeti — művelődéstörténeti (ideértve az egyház-, képzőművészet-, színház- stb. történetet is) témákra. Már régebben felismerték az irodalomtudomány, a nyelvészet, a néprajz kutatói, hogy tudományuk számára milyen gazdag forrásanyagot őriznek a levéltárak. Ez a felismerés újabban reneszánszát éli. A társadalomtudományok területéről az említetteken kívül új tudományágként jelentkezett a szociológia és ezen belül különösen a szociográfia, az anyagi műveltség történetével foglalkozó tudományág, továbbá a történeti statisztika és ezen belül különösen a demográfia, amelyeknek 'módszeréről a továbbiakban (2.12) még történik említés. 2.112 A genealógia Bár a genealógia helye egyértelműen a társadalomtudományok között van, kiemelését az a sajátos helyzet indokolja, amelyet a genealógiával foglalkozók a levéltári kutatók között elfoglalnak. A genealógiai kutatásoknak a levéltárakban régi hagyományaik vannak, de ezekről a hagyományokról egészen a jelenig lenyúlóan a levéltárosok által megfogalmazott értékítéletek meglehetősen széles skálán helyezhetők csak el. A genealógiai kutatás kérdésének beható vizsgálata szétfeszítené az itt rendelkezésre álló kereteket, de nagy számukra és a velük kapcsolatban több helyen kialakult negatív vagy elutasító állásfoglalásra való tekintettel értékelni kell szerepüket a klientéla növekedésének aspektusából. (A téma esetleg megérdemelne egy önálló napirendi pontot valamelyik kerekasztal-konferencián.) — Az elmúlt évtizedekben világviszonylatban jelentősen megnőtt az emberekben az érdeklődés felmenőik adatai (történetük) iránt. Az érdeklődés megnövekedésének okai igen változatosak a tudó-