Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Kubinyi András: Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén / 59–121. o.

66 Kubinyi András István alatt lehet felfedezni.

53 Szentpétery arra mutat rá, hogy ez a cím még ritka és következetlen, külön kancellári tisztség jelölőjének még aligha tekinthetjük, annál is inkább, mert funkcióját, a pecsételést a kápolna feje vagy a nótárius végzi.

54 Kérdéses azonban, hogy szabad-e ezekből az adatokból komolyabb következtetéseket levonni. Igaz, János és Barnabás valóban az utolsó ránk maradt oklevelekben vannak kancellárnak nevezve, de csak olyan esetben, amikor pecsételnek. Amenyiben az István kancellárra vonatkozó adat hitelt érdemlő, ő is a távollevő nótáriust (és kápolnaispánt) helyettesítve, mind az írásért, mind a pecsételésért felelősséget vállalva viseli a kancellári címet. A kancellárság pecsételést jelentett már II. István egyik oklevelében is.

55 Mivel olykor az oklevél „írásáért" felelős nótáriust szokták akkor kancellárnak nevezni, amikor a különben illetékes comes capellae helyett ő pecsételt, a Cornellius oklevélben pedig említik a nótáriust is, a legvalószínűbb megoldás az, hogy a „kancellár" a comes capellae feladatkörét látta el vagy kápolnaispánként, de nem egyházi címét, hanem a pecsételési jogkörre utalót tüntette fel, vagy pedig a király megvonta a pecsétet a hivatalban levő kápolnaispántól és pecsételési jogkörét ideiglenesen Cornelliusra ruházta. Sajnos, az oklevél keltezetlen. Fejérpataky a benne szereplő személyek neve alapján III. István uralkodása végére

56

, Szentpétery hasonló alapon 1164 körűire datálta.

57 A kápolnaispánokra vonatkozó adatokkal egyik keltezés sem egyeztethető össze. Sudasra 1162—1165-ig

58

, míg Vidóra 1171-—1172-ből

59 maradtak adatok, de ez utóbbi valószínűleg már 1169-ben is betöltötte tisztét.

60 Annyi minden esetre bizonyos, hogy a Cornellius oklevél az 1160-as évek közepén keletkezett, valószínűleg azonban nem 1164-ben, hanem 1165—66 táján.

61 Ebben az esetben lehetett Sudas utódaként kápolnaispán, és mint ilyen, Vidó elődje. 53 Fejérpataky, Kanc. 29. 54 Szentpétery, Okit. 57. 55 Varjú Elemér, A gyulafejérvári Batthyány-könyvtár, Magyar Könyvszemle (továbbiakban: MKvSzí.) Uj folyam 8 (1900) 31: „nótárius huius carte Macharius prepositus Tituliensis, sigillavit hoc privilégium obediens cancellarius." — Vö. Szentpétery, Okit. 52. 56 Fejérpataky, Kanc. 28. — Első kiadója, Fejér György, hasonlóképpen 1169—1172-re tette. Codex diplomaticus regni Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis, IX/7. k. -634. 57 RA 106. 58 RA 101, 107. 39 RA 116, 117, 120. 60 Egy I. István korára, 1029-re keltezett oklevél, amely azonban a jelek szerint III. István egy eredeti oklevele alapján készült hamisítvány, talán 1029 helyett 1169-re tehető. RA 123. 61 1162-ben. valamint egy 1163—64-re tehető oklevélben még Henrik a nádor és Gábor az udvarispán (RA 101, 104), viszont 1165-ben már Ompud nádort és Lőrinc udvarispánt említik. (RA 107.) Ompud és Lőrinc ennél korábban csak két, Szentpétery által 1164-re datált oklevélben jön elő, az egyik 1174-es keltű, ami nyilvánvaló elírás, a másik a Cornellius-oklevél. (RA 105, 106.) Mind a két oklevél tanúi között szerepel János veszprémi püspök neve, akire később több évtizedig vannak adatok. (Pl. RA 119, 126, 131, 136, 138. stb.) — Csakhogy az idézett 1165-ös Ompudot és Lőrincet is megnevező oklevélben csak János választott püspök szerepel tanúként! (RA 107.) A két, állítólag 1164-es oklevelet az is összeköti, hogy csak bennük szerepel Pongrác ispán tanúként. Az 1174-es, Szentpétery tői 1164-re keltezett oklevél 1164-re helyezése azonban nem bizonyítható. Említi ugyanis'Péter egri püspököt. Sajnos, az egri püspökök névsora hiányos. 1157-ben még Lukács (RA 86, 87), ő azonban 1158-ban már esztergomi érsek (RA 91, 92, ezek ugyan hamisak, de 1162-ben biztosan az, RA 101.) 1165—1166 között Chemma, vagy Soma (RA 107, 111, 112), aki 1167-ben kalocsai érsek (RA 113, gyanús). A következő egri püspökre vonatkozó adat 1178-ból és 1181-ből származik, amikor Péter az. (RA 129, 130, 133.) A RA 105-ös oklevélben említett Péter tehát vagy Chemma előde —• ebben az esetben az oklevél valóban 1164-ben kelt, hiszen Ompudot említi — és akkor Chemma legfeljebb három évig ült az egri püspöki széken, vagy utóda, és akkor azonos az 1170-es évek végén említett Péterrel. Ez utóbbi a valószínűbb, mert hiszen a RA 105-ös csak 1165