Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Manolescu, Radu: A latin írás a középkori Havasalföldön és Moldvában / 49–57. o.

52 Radu Manolescu De Havasalföld és Moldva társadalmának más rétegeiben is voltak olyanok, akik a latin írást és nyelvet ismerték: egyháziak, elsősorban katolikusok, az ország felsőbb fokú iskoláinak tanárai, olyan személyek, akik ezekben az iskolákban vagy külföldi egyetemeken tanultak, a művelt uralkodók és bojárok s végül az országhatárokon túlról jött művelt emberek. így 1452-ben Petru Csiper, a baiai katolikus püspök egy részletes latin nyelvű jelentést küldött a pápának az egyházmegyéje területén észlelt eretnek mozgalmakról.

12 A XVI. és XVII. században Moldvában és Havasalföldön működtek olyan felsőbb fokú iskolák, amelyekben a latin az alapnyelv volt, vagy pedig a görög és a szláv mellett szerepelt az előadott tantárgyak között. Ilyen volt a hirlaui kollégium, mely Alexandru Lápu§neanu első uralkodása idején (1552—1561) virágzott; a „Schola latina", melyet IacobHerclide Despot alapított 1562—1563-ban; a„scola di gramatica", melyet úgy említenek, hogy Cotnari-ban működött 1599-ben; a iasj-iTreilerarhi kolostor felső fokú iskolája, melyet VasileLupu szervezett meg 1640-ben; a tirgovístei „Schola greca e latina", melyet Matei Basarab fejedelem alapított 1646-ban, és ahol a tanulmányok alapját a görög—latin klasszikus irodalom képezte.

13 Ezeknek az iskoláknak gazdag könyvtáruk volt, melyben latin nyelvű könyvek is voltak. Egyes művelődni vágyó és megfelelő anyagi lehetőséggel rendelkező fiatalok külföldi egyetemeken is tanultak. így nyoma van annak, hogy egyes moldvai városokból származó ifjak a prágai, a krakkói és a bécsi egyetemen tanultak.

14 A XVIII. században Miron Costin moldvai krónikaíro a bari és a camenH;ai jezsuita kollégiumban tanult, Constantin Cantacuzino, a művelt havasalföldi étekfogó mester pedig a páduai egyetem hallgatója volt. A nagyműveltségű férfiak, mint a havasalföldi Udriste Nästurel, Constantin Cantacuzino vagy a moldvai Nicolae Milescu, Miron Costin vagy Dimitrie Cantemir, alaposan ismerték a latin nyelvet. Lefordítottak vagy átdolgoztak latin nyelvű munkákat és több filozófiai, teológiai, történeti és földrajzi tartalmú művet írtak. Ezeket egyes külföldi, elsősorban nyugat- és közép-európai tudós köröknek szánták, ezért latinul, a kor tudományának nyelvén írták őket. Mint a latin nyelv és a klasszikus történeti források jó ismerői, ők hozták forgalomba és tartották fenn megalapozott történeti és filológiai érvekkel a dáko-román lakosság dáciai — az aurelianusi csapatvisszavonás utáni — kontinuitásának, valamint a román nép és a román nyelv rómaiságának és egységének eszméjét. 12 R. Rosetti: Despre unguri si episcopiile catolice din Moldova (A magyarokról és a moldvai katolikus püspökségekről) in „Analele Academiei Romane, Memoriile secjiei istorice", seria IL, 1904—1905., pp. 311—312. 13 Istoria invatämintului din Románia (A romániai oktatásügy története) Compendiu, Bucuresti, 1971., pp. 34—43. és 64—79.; §t. Birsänescu: „Schola latina" de la Cotnari, biblioteca de curte si proiectul de Academie al lui Despot Vodä (A Cotnari-i „Schola latina", Despot Vodä udvari könyvtára és akadémiai terve), Bucuresti, 1957.; A. Camariano-Cioran: Academüle domnesti din Bucuresti si Iasi (A bukaresti és a ia§i-i fejedelmi akadémiák), Bucuresti, 1971, 328. p.; V. Papacostea: Originile invatämintului superior in Jara Romäneasca (A felsőfokú oktatás kezdetei Havasalföldön) in „Studii", XIV. (1961), nr. 5. pp. 1139—1167.; §t. Pascu: Colleges et académies dans les pays roumains au Moyen Age, in „Revue roumaine d'histoire", 1966, nr. 6., pp. 925—930. 14 R. Manolescu: Cultura oräseneascä in Moldova ín a doua jumátate a secolului al XV-lea (Városi kultúra Moldvában a XV. század második felében), pp. 79—81.