Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Manolescu, Radu: A latin írás a középkori Havasalföldön és Moldvában / 49–57. o.

50 Radu Manolescu A katolikus klerikusok szintén a latin írást és a latin nyelvet használták egyebek közt vallási tárgyú munkáik megírásánál. így Nicolae sireti katolikus püspök 1413 és 1428 között egy teológiai kompendiumot állított össze, mely ma Münchenben található. Feltehetőleg szintén Moldvában írták 1467-ben Francisc baiai katolikus vikárius részére azt a vallásos tartalmú kódexet, melyet a következő években a chiliai ferences kolostorban használtak, s mely jelenleg a Csíksomlyón (§umuleuCiuc) működött katolikus kolostor könyvtárában található.

4 A fejedelmi kancellária is használta a latin írást és a latin nyelvet egyes belföldi rendeltetésű iratok esetében, mint annak az 1369. évi levélnek az esetében, melyben Vladislav fejedelem megparancsolta „valamennyi Havasalföldön tartózkodó s a szent római egyház rítusát és szokásait követő és bármely fajhoz tartozó vagy bármely nyelvet beszélő városlakóknak, falusiaknak és vendégeknek", hogy fogadják tisztelettel azt a katolikus püspököt, aki az erdélyi püspök szuffraganeusaként az országba érkezik.

5 Külföldi viszonylatban a latin írást és nyelvet Havasalföldön és Moldvában, —- amint ezt a gazdag levéltári anyag is tanúsítja — sokkal nagyobb mértékben használták. A román és külföldi levéltárakban számos latin írásemlék található: politikai jellegű írásművek, kereskedelmi kiváltságok és mindenek fölött igen változatos és gazdag levelezés, melyet a havasalföldi és moldvai fejedelmek, a tisztségviselők, a városi tanácsok és a bojárok folytattak olyan városokkal, ahol az írásos kultúra írásmódja és nyelve a latin volt: elsősorban Erdély, Magyarország, Lengyelország, a német császárság, a pápai kúria stb. vonatkozásában. Sajnos a moldvai és a havasalföldi levéltárakban végbement pusztítások következtében a havasalföldi és moldvai címzettekhez a határon túlról érkezett latin leveleknek csak egy elenyésző töredéke maradt meg. Ám számos XV—

XVI. századi válaszlevél, melyet a havasalföldi vagy moldvai uralkodók, tisztségviselők vagy városi tanácsok küldtek egyes erdélyi vagy külföldi címzetteknek, többször említi az általuk írt levelet, azzal a formulával, hogy „a levelében foglaltakat teljes mértékben megértettem..." Az ilyen levelek közül fennmaradt a brassói állami levéltárban a brassóiak által 1479. április 26-án §tefan cel Mare-nak küldött latin nyelvű válaszlevél fogalmazványa. Ez a válasz a moldvai fejedelemnek a brassóiakhoz 1479. április 20-án intézett latin nyelvű levelére íródott. A brassóiak 1479. április 26-i válaszlevele, melyet letisztázás után elküldtek Moldvába, mint annyi más, nem maradt fenn; a választ így csak ebből a kissé szokatlan diplomatikai formában ránk maradt fogalmazványból ismerjük.

6 A három román ország között az egész középkor folyamán fennállott mély és sokoldalú gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok folyományaként a Havasalföldről és Moldvából küldött számos latinnyelvű irat közül paleográfiai és nyelvészeti szempontból a legjellemzőbbek és tartalmilag a leggazdagabbak azok a levelek, amelyeket a fejedelmek, a tisztségviselők, a városi tanácsok, a városlakók és a bojárok a brassói, szebeni és besztercei városi tanácsoknak küldtek a XV— XVI. század folyamán. 4 P. P. Domokos: Dramatizált „Credo" a XV. század első negyedében, in „Filológiai közlöny", X. (1964), pp. 123—131.; S. Jakó: Din istoricul unor biblioteci moldovene din secolele XV—XVII. (Néhány XV—

XVII. századi moldvai könyvtár történetéből) (kéziratban) 6 Documenta Romániáé Historica. B. Jara Romäneascä (Havasalföld), I. köt. (1247—1500), Bucuresti, 1966., pp. 12—13. 6 Hurmuzaki: Documente privitoare la istoria Románilor (A románok történetére vonatkozó oklevelek), XV. köt., 1. rész, Bucuresti, 1914., pp. 101—102.