Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Ember Győző: Az Országos Levéltár száz éve, 1874–1974 / 13–47. o.

Az Országos Levéltár száz éve 1874—1974 41 A levéltár egyik dolgozója már a felszabadulás előtt foglalkozott történeti statisztikával, jelentek meg cikkei. Intézményi feladattá azonban csak a szocialista korszakban lett a történeti statisztika művelése, együttműködve a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárával. 1957 és 1959 között Történeti Statisztikai Közlemények címen folyóiratot jelentettünk meg, amelynek helyébe azután Történeti Statisztikai Kötetek címen kiadványsorozat lépett, amelynek eddig 13 kötete jelent meg, köztük 5 kötet mint Történetstatisztikai évkönyv tanulmányokkal és cikkekkel. Legjelentősebb történeti statisztikai vállalkozásunk azonban egyrészt A történeti statisztika forrásai című kötet, másrészt Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában című, 5 kötetesre tervezett feldolgozása az úrbéres összeírásnak, amelynek eddig 1 kötete jelent meg az Akadémiai Kiadónál. Hivataltörténettel foglalkozó dolgozója is volt a Levéltárnak már a felszabadulás előtt, intézményesen azonban ezt a műfajt csak a szocialista korszakban kezdte művelni. 1946-ban indította meg a Hatóság- és hivataltörténet című sorozatát,, amelynek eddig 3 kötete hagyta el a sajtót, mindhárom, meg egy sorozaton kívüli negyedik is, az Akadémiai Kiadónál. Levéltártan és történeti segédtudományok (helyesebben: forrástudományok) címen 1958-ban indítottunk sorozatot, amelynek eddig csak egy száma jelent meg, az Akadámiai Kiadónál. Ez a tény is mutatja, hogy eme műfajok iránt sajnálatosan csekély az érdeklődés. Sorozaton kívül megjelent ugyan 2 kötet a Tanácsköztársaság szerveiről és pecsétjeikről,, de még így sem lehetünk elégedettek a teljesítménnyel. Hasonló a helyzet a levéltártörténet területén. Számos tanulmány és cikk jelent meg ugyan a két levéltári folyóiratban, a Levéltári Közleményekben, amely a sajátunk, továbbá a Levéltári Híradóban (1951—1960), majd 1961-től a Levéltári Szemlében, önálló kötet azonban egy sem. Folyóiratunkban, amely 1947 és 1953 között nem jelent meg, 1954 óta arra törekedtünk, hogy a levéltári irodalom körébe tartozó tanulmányokat és cikkeket közöljünk, ilyen kiadványokat ismertessünk, rendszeres tájékoztatást nyújtva a külföldi levéltári folyóiratok tartalmáról is. Kitűzött célunkat nagyrészt meg is valósítottuk. Az Országos Levéltár igazgatási jellegű munkájában is nagy változás következett be a szocialista korszakban. Azt a Változást, amit az államhatalom átalakulása jelentett, már említettem. Ez a változás a tudományos jellegű munkában is éreztette hatását, elsősorban mégis az igazgatási jellegű feladatok módosulásában érvényesült. Láttuk, hogy a polgári korszakban, különösen annak második szakaszában, nemességi ügyek intézése volt az az igazgatási jellegű munka, amely a Levéltár tudományos dqlgozóit leginkább akadályozta abban, hogy tudományos tevékenységet fejtsenek ki. A felszabadulás után nemességi ügyekkel a Levéltárnak "már nem kellett foglalkoznia. Ez nagy könnyebbséget jelentett. Jelentkezett azonban egy újfajta, korábban ismeretlen igazgatási jellegű feladat: az illetékességi köri szervek iratkezelésének a segítése és részbeni ellenőrzése. Ez a külső szolgálat jelentős terhet jelentett a Levéltár ama részlegei számára, amelyek rendszeresen vettek át iratokat külső szervektől. 1970-ben, amikor Levéltárunk lezárult levéltár lett, ettől a tehertől nagyrészt megszabadult. Igazgatási jellegű feladatai így is bőven maradtak. Magának a Levéltárnak a belső igazgatása, valamint irodai és gazdasági ügyvitele is számottevő munkaerőt \