Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban / 353–380. o.

Krónika 367 A Hajdú-Bihar megyei Levéltár 1972-ben rendezett fondjaiból a Debrecen város külső birtokainak igazgatására vonatkozó iratokat (1452—1950), a Debreceni Népügyészség (1945—49) és a Hajdúsági Gyógyszergyár (1951—56), valamint a Debreceni Gyógyszergyár (1951—60) iratait emelhetjük ki. 1973-ban a levéltár rendezési kapacitását részben a járási tanácsok és végrehajtó bizottságaik szakigazgatási szervei, részben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratainak rendezésére összpontosította. A levéltár anyagának rendezettségi szintje az 1973. év végére kedvezően alakult: már csak 132 folyóméter középszinten még nem rendezett anyaga van. A Heves megyei Levéltár középszinten rendezte az egri és a füzesabonyi járásbíróságtól, valamint a megyei bíróságtól átvett iratokat, továbbá a megyei árvaszék 1934—44 közötti selejtezés után visszamaradt anyagát. 1972-ben a levéltár a selejtezés során felszabadult férőhely jobb kihasználása és az anyag ésszerűbb kezelhetősége érdekében legnagyobb befogadóképességű raktárában átrendezést hajtott végre. 1973-ban két raktárban Dexion-Salgó állványzatot építettek és dobozolt anyaggal töltötték meg. A korszerű tárolás következtében a két raktár befogadóképessége több mint kétszeresére nőtt. A levéltárnak még 230 folyóméter (90%-ban tanácsi) középszintre rendezendő anyaga van. A Komárom megyei Levéltár 2 év alatt több megyei (alispáni, számvevőségi, tiszti főügyészi) és Esztergom városi (adóhivatali, kamarai, árvaszéki) fond, továbbá a megyei szabadművelődésügyi felügyelő (1940—50), az] Építési és Közmunkaügyi Igazgatóság (1946—50), az esztergomi, felsőgallai, kisbéri és a tatai Ipartestület, az Esztergomi Szőlészeti és Borászati Egylet (1932—43), a Magyar Nemzeti Bank fiókjai iratait rendezte. A levéltárnak még mindig sok, 516 folyóméter irata (az egész anyag 1/4-e) középszintű feldolgozásra vár. Ennek az anyagnak 2/3-a felszabadulás utáni, zömmel igazgatási és gazdasági jellegű irat. A Nógrád megyei Levéltár megyei (úrbéri törvényszéki, levéltárnoki), balassagyarmati városi (feudális kori tanácsi, számvevői, adószedői), Bach-kori cs.kir. megyei törvényszéki, egyházi (szécsényi ferences rendház) és felszabadulás utáni tanácsi (megyei, pásztói járási és salgótarjáni városi) iratokat rendezett. A levéltárnak még 461 folyóméter alapszintre rendezett anyaga van, amelyből mintegy 200 folyóméter a felszabadulás előtti megyei igazgatási s megközelítőleg ugyanennyi a felszabadulás utáni igazgatási és üzemi irat. A Pest megyei Levéltár Bach-kori megyehatósági, számszéki, építészeti, törvényszéki és ügyészségi, 1861—-1972 közötti vármegyei törvényszéki és ügyészségi, valamint járási szolgabírói iratokat, a megye Törvényhatósági Bizottsága központi választmánya (1877—1944) és alispánja (1904—44 közötti útlevéliratok), Kiskunlacháza, Vác, Cegléd és Nagykőrös város és több község, a Pestvidéki Törvényszék és Járásbíróság (1872—-1924), a Nagykátai Járásbíróság (1890—1944), megyei járási és községi tanácsok és végrehajtó bizottságok anyagát, valamint a kéziratos térképek gyűjteményét rendezte. A levéltár részben a nagykőrösi fióklevéltár kialakítása, részben raktárfertőtlenítés, illetve helyiségek átadása miatt két év alatt közel két és félezer folyóméter irat átrakását végezte el. A levéltárnak 1973 végén 348 folyóméter rendezetlen és 1939 csak alapszinten rendezett anyaga volt. Ebből 1147 folyóméter az 1950 előtti városi és községi irat. A levéltár ügyfélszolgálata szempontjából is jelentős, hogy a tanácsok levéltári anyaga közel 80%-ban középszinten már rendezett. A Somogy megyei Levéltár több szakigazgatási szerv iratai mellett a Balatoni Hajózási Üzemigazgatóság (1817—1955), a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat (nyomtatványgyűjtemény), a vármegyei állatorvos, az igali és a szigetvári járásbíróság, a kaposvári, karádi, marcali és zamárdi állami erdőgazdaságok, a Kaposvári Zenekedvelők Egyesülete (1903—35) iratait, továbbá a járási tanácsok és végrehajtó bizottságok jegyzőkönyveit (1957—70), valamint a tanácsok szervezeti és működési szabályzatait rendezte. A levéltárnak már csak 167 folyóméter irata vár középszintű feldolgozásra (ebből 115 folyóméter felszabadulás előtti gazdasági szervek anyaga). A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár —• néhány folyóméter kivételével — Szatmár megye levéltárának 1592—1949 közötti fondjait és a megye területén működött államigazgatás helyi szerveinek 1949-ig keletkezett iratait rendezetlenből középszintre rendezte. A Szatmár megyei Levéltár rendezetlen fondjaiból előkerült Kővár-vidék 1823—73 közötti levéltárának töredéke, továbbá sikerült elkülöníteni Bereg, Ugocsa és Ung megyéknek 1919—23 között, a trianoni szerződés által végrehajtott megyeegyesítésekig keletkezett iratait. A levéltár költöztetésével párhuzamosan 883 folyóméter irat mintaállványozása (nagyobbrészt dobozolása) is elkészült. A levéltárnak még 443 folyóméter rendezetlen és 465 folyóméter alapszinten rendezett anyaga van. Ebből a 908 folyóméter középszintű feldolgozásra váró anyagból 522 folyóméter az 1950 előtti városi és községi irat, kedvező viszont a tanácsi iratanyag középszinten való feldolgozottsága. A Szolnok megyei Levéltár legjelentősebb rendezési munkája a Megyei Tanács VB szakigazgatási szervei, a városi tanácsok (Szolnok, Jászberény, Karcag, Törökszentmiklós és Mezőtúr), a járási és a községi tanácsok végrehajtó bizottságai iratainak középszintű feldolgozása volt. A levéltár anyagának rendezettsége kedvező: már csak 132 folyóméter alapszinten rendezett irat vár továbbrendezésre (benne 80 folyóméter tanácsi provenienciájú irat).