Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban / 353–380. o.

366 Krónika fond, illetve fondrész rendezéséről gondoskodott. Sajnos, a levéltár jelentéséből az is kiderül, hogy még 684 folyóméter teljesen rendezetlen, illetve 2262 csak alapszinten rendezett, azaz összesen 2946 folyóméter irat (a levéltár egész anyagának 42%-a) vár még középszintű feldolgozásra. A Békés megyei Levéltár középszintű rendezést elsősorban járási, városi és községi tanácsi, a jogszolgáltatási (Orosházi Járásbíróság, Gyulai Ügyészség), gazdasági (Békéscsabai Kötöttárugyár, Sarkadi Cukorgyár, gépállomások) és iskolai (Szarvasi Tanítónőképző, Gyomai Óvónőképző) iratokban végzett. A levéltár felszámolta az irattárolásra alkalmatlan Szent István úti külső raktárát, és az iratokat a folyosón felállított állványokra helyezte. A több éves tervszerű munka eredményeként 1973. végére a levéltár iratainak rendezettségi szintje igen kedvezően alakult: a levéltárnak már csak 93 folyóméter rendezetlen és 3 folyóméter csak alapszinten rendezett anyaga maradt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár 2 év alatt 625 folyóméter anyag középszintű rendezéséről gondoskodott. E munka keretében a Megyei Tanács VB szakigazgatási szerveinek (1955—56), a járási tanácsok és VB szakigazgatási szerveiknek, a városi tanácsoknak és VB szakigazgatási szerveknek, a községi tanácsoknak, a járási ipartestületeknek (1888—1945), Zemplén megye Közigazgatási Bizottságának (1945—50) és tanfelügyelőjének (1872—1949), Sátoraljaújhely város képviselőtestületének (1899—1944), valamint több járásbíróságnak iratait dolgozták fel. Darabszinten Miskolc város török leveleit, a xerox másolatokat, az archív fényképeket és a nyomtatott térképeket rendezték. A Mohács előtti okleveleket borítékolták, jelzeteitek és törzskönyvét is elkészítették. A levéltár 2 év alatt közel másfélezer folyóméter anyag megmozgatásával járó raktárrendezési munkát végzett. Miskolc város 1911 utáni iratait a Szondy utcai raktárból a központi épületbe szállították, Sátoraljaújhelyen pedig a városi tanácsi épület két földszinti helyiségéből kellett az iratokat külső raktárakba átvinni. A levéltárnak még 294 folyóméter rendezetlen és 956 folyóméter alapszinten rendezett, azaz 1250 folyóméter középszintű feldolgozásra váró anyaga van, amelynek fele megyei tanácsi és thj. városi irat. A Csongrád megyei Levéltár Csongrád megye Törvényhatósági Bizottságának központi választ mánya(1872—1950), Csanád megye adószedője (1727—1848), Szentes, Makó és Hódmezővásárhely városok, több község, ármentesítő társulatok, állami gazdaságok, a Szeged városi Tűzoltóparancsnokság iratait középszinten rendezte. A mintaállványozást megelőzően a levéltár két év alatt 1158 folyóméter irat ellenőrző rendezését is elvégezte. A nagyarányú, két év alatt közel 2 ezer folyómétert érintő raktári rendezések az oktatási, üzemi, megyei, városi és községi iratok ideális rendben történő elhelyezését célozták. A levéltárnak-1973 végén még 105 folyóméter rendezetlen és 924 folyóméter csak alapszinten rendezett, azaz együtt 1029 folyóméter középszintű feldolgozásra váró anyaga van. Ebből 323 folyóméter a polgári kori jogszolgáltatási, 204 folyóméter különböző szintű tanácsi provenienciájú irat. A Fejér megyei Levéltárban végzett rendezések közül elsősorban a Megyei Tanács VB szakigazgatási szervei, járási, városi és községi tanácsok, az Adonyi Járásbíróság (1870—1940), a Tankerületi Főigazgatóság (1939—49), a Pénzügyigazgatóság (1902—50), több adóhivatal, több ipari üzem, a hitel- és biztosításügyi szervek és a régi levéltári letétek iratainak feldolgozása érdemel említést. A levéltárnak még 41 folyóméter rendezetlen és 271 folyóméter alapszinten rendezett anyaga van (ebből 134 folyóméter a megyei törvényhatósági és thj. városi, 54 folyóméter a tanácsi irat). A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár fő munkáját a városházi raktárak kiürítése és az anyagnak a volt megyeháza épületébe való átszállítása, ideális rendben történő állványozása jelentette. Az iratszállítás és az elhelyezéssel kapcsolatos anyagmozgatások 2 év alatt több mint 2 ezer folyóméter érintettek. Az 1973. évi jelentés szerint a levéltárnak még több mint ezer folyóméter középszinten nem rendezett anyaga van, amit még ebben az 5 éves tervben felül kell vizsgálni, mert a tervezési-statisztikai segédlet elkészítésekor a levéltár sok száz folyóméter iratot középszintűből alapszintű rendezetté minősített vissza. Elsősorban a 437 folyóméternyi megyei törvényhatósági és thj. városi irat rendezettségi szintjét kell megvizsgálni s középszintű rendezettségét minél előbb biztosítani. A Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltár a volt Sopron megyei iratokból a Perceptorialia-t, a XVIII—

XX. századi különgyűjtött választmányi iratokat, az egyesületi anyagból a Soproni Kereskedelmi Testület (1675—1858), a gazdasági jellegűből többek között a Brennbergi Bányaigazgatóság (1825—1946) a Sopron-Grazi Vasárugyár Rt. (1909—1944), a Vöslaui Fésűsfonalgyár Rt. soproni telepe (1933—45), a Soproni Pamutipar Rt. (1937—49), a Petőházi Cukorgyár Rt. (1908—1948), a Fraszt-féle kékfestő üzem (1874—1952), a Zettl-féle likőrgyár (1890—1948), több hitelintézet és hitelszövetkezet, a családi és személyi fondok közül többek között a Széchenyi család (nagycenki levéltár), a Vízkelety család, a Zeke család és Thurner Mihály volt polgármester anyagát rendezte. A levéltárnak még közel ezer folyóméter középszinten rendezendő irata van, amelynek több mint egyharmada Sopron megye és város 1945 előtti fondjaiba, több mint egynegyede a tanácsi fondokba tartozik. • •