Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban / 353–380. o.

Krónika 353 AZ ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 1972-BEN ÉS 1973-BAN Az általános levéltárak 1972. és 1973. évi munkájukat 5 éves célkitűzéseik — valamint a Levéltári Igazgatóság által évenként kidolgozott Irányelvek — alapján összeállított munkatervek szerint végezték. Mindkét évben különös hangsúlyt kaptak a gyűjtőterület felügyeletével kapcsolatos feladatok, mivel a szervek többsége új iratkezelési és irattározási rendre tért át. A Levéltárak Ügyviteli Szabályzatának megjelenését követően több kérdés országos (pl. a levéltári törzskönyv elkészítésének, egyes nem levéltári intézményekben maradó iratanyag őrzésének és kezelésének stb.), illetve levéltáron belüli (pl. ügyrendi, kutatási stb.) szabályozását is el kellett készíteni. A két esztendő jelentős volt abból a szempontból is, hogy a levéltárak az iratanyag feldolgozása (rendezés, selejtezés, segédletkészítés) terén számottevő előrehaladást értek el, ami által elsősorban a szocialista kori iratok rendezettségi szintje alakult kedvezően. E feladatok megoldását több módszertani útmutató (pl. a vállalati és a családi provencienciájú iratok feldolgozásához, a kapitalista kori iratok tárgyi átrendezéséhez) kidolgozása is elősegítette, A levéltárak tudományos feldolgozó munkájának eredményeként több levéltári kiadvány, számos — elsősorban helytörténeti és levéltártani — tanulmány jelent meg, a közművelés területén pedig elsősorban a reprodukciók sokoldalú felhasználásával értünk el eredményeket. Bár a levéltárak technikai-személyi fejlesztése terén is eredményekről számolhatunk be, meg kell állapítanunk, hogy a tanácsi levéltárak anyagi és személyi ellátottsága még általánosságban meszsze elmarad a korábban tanácsi irányítás alá került megyei szintű közművelődési intézmények színvonalától. I. A LEVÉLTÁRAK ANYAGI ÉS SZEMÉLYI ELLÁTOTTSÁGA Gazdálkodás. Technikai fejlesztés Az általános levéltárak dologi és személyi ellátmánya az 1972. és 1973. évben országos átlagban az alábbiak szerint növekedett (felhasználás ezer Ft): Év 01 Béralap 02 Egyéb szem. kiad. 03 Fenntartás 05 Beszerzés 06 Felújítás rp. 07 . Együtt Támogatás ' i 1971-ben 1972-ben 1973-ban 10 204 11 660 13 425 1739 1718 2133 10 299 11040 15 211 818 1299 1729 317 1420 1826 49 91 22 23 426 27 228 34 346 A felhasználás adatainak évekre visszamenő vizsgálatánál a legnagyobb figyelmet az a tendencia érdemli, hogy a tanácsi levéltárak ellátmányának növekedése erőteljesebb, mint az országos levéltáraké, s ezáltal — ha egyelőre csak lassan, nagyon kis lépésekben haladva is — csökkenteni lehet a két intézménytípus ellátottsági szintje közötti különbségeket. (1968-ban az általános levéltárak 13 071 000 forintos ellátmányából a tanácsi levéltáraknak mindössze 40% jutott, 1971-ben viszont már az ellátmány 55,1972-ben 62,1973-ban pedig 58 %-a ezeknek a levéltáraknak fenntartását és fejlesztését szolgálta.) Mindez általánosságban a tanácsok megértő igyekezetéről tanúskodik, de nem feledteti azt a tényt, hogy a tanácsi levéltárak fejlesztése nem egyenletes, sőt néhány levéltár majdnem azon a szinten stagnál, amelyen a tanács irányítása alá került. A levéltárfenntartóknak évek óta a legnagyobb gondot a levéltárak elhelyezési problémái okozzák. A raktárak megteltek, sőt zsúfoltak, ezeknek is egyharmada irattárolásra alkalmatlan, a bennük elhelyezett iratok fertőzöttek, pusztulásra vannak ítélve. Jelenleg csupán 2 olyan általános levéltárunk van, amelynek elhelyezése minden vonatkozásban megoldottnak tekinthető: a Magyar Országos Levéltár, amelynek újabb jelentős iratgyarapodással már nem kell számolnia, és a Tolna megyei Levéltár, amely még éveken át eleget tud tenni iratátvételi kötelezettségének. 1972—73-ban kedvezőbb elhelyezési körülmények közé került a Szabolcs megyei Levéltár (bár újabb iratávételre ennek sincsen férőhelye), a Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár (a városházi alagsori helyiségekből iratait a volt megyeháza földszintjén helyezte el, s ugyanitt megfelelő munkaszobákat is kapott), a Borsod megyei Levéltár (a megyei tanácsi épület egyik szárnyában az eddiginél kedvezőbb beosztásban, számbelileg is több, jól berendezett iroda- és raktárhelyiségeket kapott), valamint a Pest megyei Levéltár (Nagy-