Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Pokluda, Zdenek: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV–XX. században / 235–277. o.

258 Pokluda, Zdenék 16. Esterházy Nagy: Esterházy (Galánthai) Esterházyné, szül. Weissenwolf Erzsébet 1773 körül egy nagy kelet-csehországi uradalom, VelisVoksice (Jicin járás) tulajdonosnője lett. Halála után (1790) a csehországi birtok örököse fia, herceg Esterházy Antal lett, aki azonban az uradalmat már 1791-ben eladta.

1 1 Sediácek - Hrady V. 246. p. 17. Eder Nagy: (nem említi) a cseh forr.: ZDO

II. 342. p.: 1547. „Simon

OderzStavnice";ZDO II. 372. p.: 1555. „Simon Eder. z Stavnice" Az Eder család —• ahogy azt az előnév is mutatja — Selmecbányáról származott (Ziar n. Hronom járás), ahol a német polgárság között élt. A meggazdagodott bányavállalkozót egy új vállalkozási lehetőség vonzotta Morvaországba, ahol Eder Simon 1546-ban elnyerte az inkolátust (1545ben pedig elérte a nemesi rangot)

1

. Morvaországban Eder Simon megvásárolta Lipűvka kis birtokot (Blansko járás), de ezt röviddel ezután el is adta (int. 1555). De ebben az időben már tulajdonosa a kiterjedt Boskovice uradalomnak (Blansko járás) ésTrnávka birtoknak (Svitavy járás), amelyeket nem sokkal Morvaországba való érkezése után vásárolt meg (int. 1547). 1552-ben Eder Simonnak a királytól zálogbirtokként sikerült megszereznie Janovice uradalmat (Bruntál járás) is, amelyben már jóval ezelőtt bányavállalkozásba fogott; maga Eder Simon és leszármazottai is mindent elkövettek annak érdekében, hogy a bányászatot új birtokaikon is továbbfejlesszék.

2 Eder Simon halála után (1556) a vagyon örököse fia, Vitus lett (+1572), aki Boskovice uradalmat apja halála után hamarosan eladta (int. 1569), de a fontosabb Janovice-t megtartotta. A család utolsó tagja, Eder Lőrinc valamikor 1565 körül (int. 1575) eladta a Trnávka birtokot; ennél sokkal nagyobb veszteség akkor érte, amikor 1582—1583-ban Janovice zálogbirtokot a császár kegyencének, a bányavállalkozó Ferdinánd Hof mannák (de Grynpychl) át kellett adnia. 1587 körül Eder Lőrinc még tulajdonosa lett a Cimburk-Korycany uradalomnak (Kroméfiz járás), mégpedig a hitelező jogán, de végül csak egy birtoka maradt, a Sovinec uradalom (Bruntál járás), amelyet 1575-ben vásárolt (int. 1578), és amely halála után (1592 körül) lánya házassága révén a morvaországi Kobylka család birtokába került.

3 1 Doerr 23. p.; Kameniőek III. 49. p.; F. . Spurny: Déjiny Rymafovska (A Rymafov vidék története). Ostrava, 1961.5. p. 2 ZDB

II. 372. p.; ZDO II. 342. p.; Culková 159. sz. 3 ZDO III. 21, 65, 155, 287. p.; Hosák 551. p.; F. Spurny i. m.6, 84. p.; F. Spurny: Severomoravské zelezáfstvi do Bilé hory (Észak-Morvaország vasipara a Fehér-hegy előtt). Sumperk, 1972. 32 — 33. p. 18. Erdődy I Nagy: Erdődy (Monyoró-keréki) Erdődy Imre házasságot kötött Forgách Évával, aki anyjától, Forgáchné-tól (szül. BossányiEszter) megkapta Vlachovice birtok felét (Gottwaldov járás) (int. 1658). Anyja halála után 1659-ben Erdődy ímréné, szül. Forgách Éva a hátramaradt örökségen négy nővérével osztozott: ez a vagyon a brumovi uradalomból (Gottwaldov járás) és Veiké Pavlovice birtokból állt (Bfeclav járás). Erdödyné birtokába Brumov uradalom és Veiké Pavlovice birtok egy-egy ötöde került. Veiké Pavlovice-i részét 1669-ben eladta, de az anyjától kapott vlachovicei birtok felét és a brumovi uradalom egyötöd részét egészen haláláig (1670) megtartotta. Menye, Erdödyné, szül. Rákóczy Erzsébet birtokában Haluzice birtok (Gottwaldov járás) volt. Ezenkívül egy rövid ideig Erdödyné, szül. Forgách Éva kezén volt a Letovice uradalom (Blansko járás), de ezt a megvétel után (int. 1664) hamar el is adta (int. 1667).^ XVIII. sz. elején Kelet-Morvaországban Erdődy György tűnt fel, aki 1711-ben a Francova Lhota (Vsetin járás) birtokot vásárolta meg, de 1712-ben már el is adta.

2 A XVIII. század végén az Erdődy család igen tekintélyes vagyonra tett szert Morvaországban: 1770-banErdödyné, szül. Nádasdy Borbála tulajdonábanvolt Holesov nagybirtok (Kroméfiz járás). 1811-ben bekövetkezett halála után a birtok örököse fia, Erdődy Károly lett {Ferenc fivérével közösen), s az ő halála után, 1833-ban a vagyont Barbara lánya örökölte, aki Vrbna gróf felesége lett.

3 1 Hosák 318, 437, 439. p.; L. Hosák: Déjiny méstecka Velkych Pavlovié (Veiké Pavlovice városka története). 1941. 51-52. p.;Peíinka: 153. p. 2 Perínkal77.p.; 3 Hosák 448. p. • <H