Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Pokluda, Zdenek: Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban a XV–XX. században / 235–277. o.

Magyarországi nemesek földbirtoklása Cseh- és Morvaországban 251 nemesség közvetítésére korlátozódott; viszont Palásthy Benedek esete, akit a felkelt rendek annak a küldöttségnek a tagjává neveztek ki, amelynek az volt a feladata, hogy a magyarországi Habsburg-ellenes ellenzékkel kapcsolatot teremtsen (bár Palásthy óvatosan kitért ez elől), arról tanúskodik, hogy a morvaországi rendek a magyar beköltözött nemeseket alkalmasnak találták a két ország közötti kapcsolatok közvetítésére.

36 Morvaország határbiztonságának viszont reális veszélyeztetését jelentette Illyésházy György álláspontja: ő a határmenti Brumov vár társtulajdonosa volt, és az 1663-as török betörés idején azt nem bocsátotta a hazai rendek rendelkezésére. Emiatt a törökökkel való együttműködés gyanújába esett és vizsgálatot is indítottak ellene.

37 Ezeken az eseteken kívül, amelyek jól mutatják magyar bevándorolt nemesek álláspontját, illetve helyzetét néhány politikai eseményben, természetesen fel kell tételeznünk személyes, nem formális kapcsolatok meglétének egész sorát is, amelyek a maguk módján a politika területén is hozzájárultak a kölcsönös kapcsolatok fejlesztéséhez. Ezek a kontaktusok azonban egyúttal a kulturális érintkezést is közvetítették. A magyar állam területéről a cseh országrészekbe vándorolt nemesi csoport nemzetiségileg nem volt egységes. A magyar elemeken kívül érkeztek ide horvát családok is, s a bevándoroltak egy része a szlovák feudális elemből került ki. A nemességnek a morva—szlovák határmenti vidékekről való bevándorlása főképpen a XV—

XVI. században volt nagy jelentőségű; a szlovák etnikai területről érkező szlovák nemesi családok tagjai ugyanis a maguk módján azonnal bekapcsolódtak a meglevő viszonyokba. Ezek a viszonyok és kapcsolatok azután, ha eltérő színvonalon is, de hatékonyan fejlődtek, s a cseh országrészek lakosságát összekapcsolták a szlovák világgal.

38 A nemzetiségi mozgást illetően meg kell még említenünk, hogy az ideérkezett magyarországi családok közül azon családok földbirtoka, akik egyidejűleg Morvaországban és szlovák földön is birtokkal rendelkeztek, bizonyos mértékig hozzájárult az alacsonyabb társadalmi rétegek — hivatalnokok és jobbágyok — átköltözéséhez is.

39 Az ilyen elemek, és főleg a jobbágyok átvándorlásának a gazdasági élet területén (az egyes nagybirtokok fejlődésében) megvolt a maga hatása.

40 Viszont kétségtelen az is, hogy a mindkét állam területén vagyonnal rendelkező nemesek csoportjának a léte mindkét oldalon bizonyos mértékig hozzájárult bizonyos gazdasági jellegű együttműködés kialakulásához (a feudális nagybirtok fejlődéséhez).

41 De ebben a kérdésben inkább a mértéktartó álláspont a helyes, mivel a nagybirtok gazdasági fejlődését alapvetően más tényezők és nem a nemzetiség vagy a tulajdonos származása befolyásolta. Ebben az értelemben józanul kell megítélni azt a hatást is, amelyet az uradalmak magyar származású urai a XVI. században a kelet-morvaországi valach-településekre gyakorolhattak.

42 (Az információknak a mezőgazda36 K Hruby: Moravské korespondence a akta (Morvaországi levelezések és akták) I. Brno, 1934. 188. p. 37 F. Dostál: Zapomenuty boj Valachű Starohrozenkovském prüsmyku 6. fijna 1663 (A valachok a starohrozenkovsky szorosban, 1663. okt. 6-án vívott elfeledett küzdelme). Nase Valassko 1949, 122. p.; Nase Valassko 1950. 19. p. 38 /. Macűrek—M. Rejnus i. m. 9—13, 17—18, 153, 158. és köv. p.; /. Macürek i.m. (Ceské zemé) 77—79. p. 39 /. Macűrek i.m., 40. p. 40 /. Macűrek i. m, 58. p. 41 /. Macűrek i.m. 40—41. p.; /. Macűrek—M. Rejnus i. m. 34—35. p. 42 /. Macürek: Valasi v západnich Karpatech (Valachok a Nyugat-Kárpátokban). Ostrava, 1959, 48, 52, 58. p; gazdag irodalomjegyzékkel.