Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - IRODALOM - Dán Róbert: Magyar–zsidó oklevéltár XV. kötet. Szerkesztette és kiadta: Scheiber Sándor. Budapest, 1972. / 147

Irodalom 147 MAGYAR—ZSIDÓ OKLEVÉLTÁR XV. KÖTET Szerkesztette és kiadta: SCHEIBER SÁNDOR Budapest, 1972. 501 1. Egyetlen rendszeresen kiadásra kerülő levéltári forráskiadványunknak, a Scheiber Sándor által szerkesztett MZSO-nak XV., jubiláris kötete jelent meg. Minden különösebb ünnepélyesség nélkül, a korábbi hagyományokat követő formában és ismét fontos szövegközlésekkel. A kötet bevezetőjeként Scheiber Sándor a régi munkatárs, Házi Jenő irodalmi munkásságát állította össze, ezzel köszöntve a 80 éves tudóst. A közölt források évköre 1408-tól 1770-ig terjed és a nagy múltú kiadvány érdeklődésének megfelelően a magyar-zsidó múlt okleveles emlékeit tárja fel. Ez alkalommal kevés a középkori forrásanyag, de a néhány közlés között is találunk érdekes művelődéstörténeti kuriózumot: 1438-ból Gergely pozsonyi polgár panaszát, amelyben elmondja, hogy a helybeli zsidók — egykori hittársai — hogyan akadályozzák megkeresztelkedését. A XVI—

XVII. századi források között említést érdemel egy 1530-ban Augsburgban keletkezett irat, amelyben Szerencsés Imre nevével is találkozhatunk. Érdekes kapcsolatokra utal Majláth Istvánná 1551-ben írt levele, amelyben férje holttestének hazacsempészését beszéli el. Nem kevésbé fontosak és jelentősek a magyar-zsidó orvostörténettel kapcsolatos újabb gyűjtések: 1606-ból a beteg Bocskai Istvánnak a lengyel Eleazart magához rendelő levele; I. Rákóczy György szívesen látna egy török-zsidó orvost udvarában 1640-ben. A hódoltság korának jellemző kereskedelemtörténeti adaléka a budai Szulejmán basa és a zsidó kereskedők kapcsolata. Ennek a motívumnak gyulafehérvári párhuzamáról olvashatunk egy másik, 1656-ban kelt forrásban. Néhány oklevél II. Rákóczi Ferenc személyes, illetve birtokainak zsidó kapcsolatairól tájékoztat. A XVIII. századi oklevelek túlnyomó többsége ez alkalommal is a hazai ipar- és kereskedelemtörténet köréből kerül ki. Pénzügyletek mellett fontos források a türelmi adó körében keletkezett iratok. De nem kevésbé jelentősek azok az elszórt adatok sem, melyekből a migrációs irányokra következtethet a tudományos kutatás. A 390 tételt tartalmazó kötet földrajzi érdeklődését tekintve Erdélytől a nyugati határszélig tekint ki. Jó néhány olyan helységet is érintve, melyekről semmi vagy csupán kevés magyar-zsidó történeti dokumentum maradt ránk. Korábbi ismertetéseinkben már dicsérettel említettük az MZSO pontos és közérthető regesztáit; ez alkalommal hadd emeljük ki az oklevéltani szempontból oly fontos, a papírra és a pecsétnyomókra is kiterjedő részletes leírásokat. Az MZSO XV. kötetét névmutató, helymutató és tárgymutató teszi teljessé. Mint e sorozat korábbi darabjait és az érdeklődéssel várt további köteteket is a Memorial Foundation for Jewish Culture anyagi támogatása segíti megjelenéshez. Dán Róbert