Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - IRODALOM - Petneki Áron: Krzyżaniakowa, Jadwiga: Kancelaria królewska Władysława Jagiełły. Studium z dziejów kultury politycznej Polski w XV wieku. Cz. 1. (Jagelló Ulászló kancelláriája. Tanulmány a XV. századi Lengyelország politikai kulturájának történetéből. 1. r.) Poznań, 1972 / 143–144. o.

Irodalom 143 állatállomány, aljnövényzet lassú változásához vezethet, ami befolyásolja a középkori ember gazdálkodását. A tengermozgások szerepére mutat rá Brügge ismert példáján, ahol az előretörő víz Brügge fellendülésének alapját vetette meg, mikor pedig a lakosság visszaszorította a vizet, az Brügge hanyatlását is jelentette. E jelenségeket a klímaváltozásokkal magyarázza, de tiltakozik az ellen, hogy döntő jelentőségük lenne a történelem formálásában. A települések tanulmányozása a helynevek vizsgálata mellett szerinte a térképek alkalmazását jelenti elsősorban. Légifényképezéssel lehet rekonstruálni az egykori települési képet; az egykori földrajzi környezetre vonatkozó adatokat térképre vetítve következtetni lehet a település kialakulására, vagy akár egy-egy sajátos településtípus létrejöttére. A földrajzi környezet megismerésében utal az írott források jelentőségére. Mint láttuk, a szerző a segédtudományok alkalmazásának széles körére hívja fel a kezdő történészhallgatók figyelmét. Ezen a széles skálán azonban a fő hangsúly azokra az elemekre esik, amelyek a mentalitástörténeti kutatásokban, a társadalom- és gazdaságtörténeti kutatásokban segítik a történész munkáját. Ide tartozik az írások nyelvének, szóhasználatának az írott forrásokban szereplő szimbólumoknak, igen nagy felkészültséget kívánó elemzése. A mentalitás szorosan kapcsolódik a társadalomtörténethez. A pecsétek és a címerek ábrázolása gazdagíthatja egy-egy kor mentalitásának a kutatását. De az ábrázolások mögött meghatározott társadalmi tartalom rejtőzhet, amelyre épp az ábrázolás valamilyen megváltozása, egy címerelem megjelenése hívhatja fel a figyelmet. Ismerve a színek középkori szimbolikáját, egy-egy címerelem jelentését, tulajdonosának társadalmi helyzetére, mobilitására következtethetünk. Ebben segíthetnek a pecsétek. Itt azonban nagy hangsúlyt kap a genealógia, amely a rokonsági kapcsolatok feltárásával új oldalról közelíti meg a kérdést. A gazdaságtörténeti kutatásokban igen fontosnak tartja Delort a történeti földrajz szerepét, ami, amint láthattuk, a politikai földrajzi kép megrajzolása mellett a természetföldrajzi viszonyok egy-egy gazdasági jelenség magyarázatához sokszor elkerülhetetlen feltárását jelenti. A településkutatásban a légi fényképezés, a kartográfiai módszerek alkalmazása segíti a kutató munkáját. A szép kiállítású kötet, amelyet kronológiai, nyelvi és numizmatikai táblázatok egészítenek ki, bizonyára nemcsak a történészhallgatók és a szakemberek, hanem a széles nagyközönség érdeklődésére is számot tarthat. A hiányzó paleográfia és archeológia külön munkákban kerül majd a nagyközönség elé. Draskóczy István KRZYZANIAKOWA, JADWIGA: KANCELARIA KRÓLEWSKA WLADYSLAWA JAGIEIZY. STUDIUM Z DZIEJÓW KULTURY POLITYCZNEJ POLSKI W XV WIEKU. CZ. 1. Poznan, 1972. 255 1. Uniwersytet im. Adama Mickiewicza. Wydzial Filozoficzno-Historyczny. Seria História nr. 56. (Jagelló Ulászló királyi kancelláriája. Tanulmány a XV. századi Lengyelország politikai kultúrájának történetéből. 1. r.) Jagelló Ulászló lengyel király kancelláriájáról jelentek már meg részlettanulmányok, de Jadwiga Krzyzaniakowa munkája az első olyan szintézis, amely — elsősorban történeti szempontból —• átfogó képet ad a XV. századi lengyel udvar hivataltörténetéről. Bevezetőjében magát a kancellária fogalmát definiálja, bemutatva az eddigi szakirodalom egymással sokszor igen ellentétes felfogását. Nézete szerint a kancellária nem csupán diplomatikai vizsgálatok tárgya kell hogy legyen, hanem vizsgálni kell mint a feudális állam egyik leglényegesebb hivatalát és külpolitikájának irányítóját is. Különösen lényeges ez a XIV. század végi Lengyelországban: a litván Jagelló, mikor a Piastok trónjára került, idegenként érkezett új királyságába, nem ismerve annak jogát és szokásait, sőt kora diplomáciai nyelvén, latinul sem tudott (a litván fejedelmi udvar írásbelisége az óorosz volt), így a királyi kancellária szerepe még fontosabb volt, mint más államokban. Az itt ismertetett munka azon a több mint 2000 oklevélen és misszilis levélen alapszik, amelyet a király nevében állított ki a kancellária. (Ez természetesen csak az eredetileg nyilván jóval nagyobb iratanyag máig fennmaradt része.) A könyv első fele ismerteti magát a királyi kancelláriát, a hivatal felépítését, az Ulászló uralkodása