Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 1. - Nagy István: Departamentum, referáda, büró a Helytartótanács ügyintézésében, 1783–1848 / 129–139. o.

' Departamentum, referáda, büró 1783—1848 133 departamentum részügykörével. A departamentum nobilitare, commissariaticum, urbariale ügyei pl. rendszerint több referádához tartoztak, de más ügyosztályokat is szétosztottak több referáda között. Ez már az 1784. évi referáda-beosztásnál is látható, amelynél a departamentum urbariale és nobililium (nobilitare) ügykörét öt tanácsos között osztották szét. Gr. Batthyány Antal referádájához tartozott a departamentum politiae in genere, azonkívül a departamentum urbariale és nobilium első része, báró Prónay Lászlóhoz tartozott a departamentum urbariale és nobilium második része, Batsák Jánoshoz a departamentum exactorale, departamentum urbariale és nobilium harmadik része, Boros Lajoshoz a departamentum politicum comitatuum egyik része, a departamentum cehale, továbbá a departamentum urbariale és nobilium negyedik része, Darvas Ferenc tanácsoshoz a departamentum politicum comitatuum másik része, továbbá a departamentum urbariale és nobilium ötödik része.

11 Az urbariale és nobilium ügykörét — úgy látszik — területi alapon osztották részekre. így szerepel tiszáninneni és tiszántúli, dunáninneni és dunántúli, horvát és szlavón úrbéri és nemességvizsgálati departamentum az irodaigazgatói iratokban és kimutatásokban.

12 A departamentum commissariaticum meg I—

III. divízióra oszlott, s egy-egy tanácsos referádájához ezek a divíziók kerültek.

13 A tanácsülés! jegyzőkönyvekben e területi vagy divíziók szerinti beosztásnak nincs nyoma, ott csupán azoknak az előadó-tanácsosoknak nevei láthatók, akikhez e részügykörök kerültek. A legnagyobb méretű a felosztás néhány esztendőben a vármegyei jegyzőkönyvvizsgálati osztálynál (departamentum revisionis protocollorum comitatensium) volt, ennél egy-egy tanácsos referádájához csak 2—3 vármegye jegyzőkönyveinek ellenőrzése került.

14 A harmadik kifejezés, amely gyakran előfordul az irodaigazgatói iratokban, a büróé. Az eddigi irodalomban szintén ismert fogalom, az előadó-tanácsos és a hozzája beosztott személyzet (titkárok és fogalmazók) hivatali helyiségeit jelentette, jelenthette a hivatali helyiségeket és ezt a személyzetet együttesen. Minden tanácsosnak külön hivatali szobája volt, ahol a délelőtti és a délutáni hivatalos órák alatt munkáját végezte. Ehhez csatlakoztak valószínűleg a referens alá tartozó titkárok és fogalmazók helyiségei. A bürók fő rendeltetése az volt, hogy rendszeresebbé tegyék a helytartótanács hivatali helyiségeiben végzett munkát. Szokásban volt 1783 előtt ugyanis, hogy a tanácsosok, titkárok és fogalmazók lakásukon dolgoztak, s az iratokat pedig ehhez hazavitték. Ez természetesen az ügyintézést is lassúbbá tette, az iratok elkallódtak, elkeveredtek, könnyen kiszivároghatott az iratokban rejlő hivatalos titok.

15 Ezeknek az elkerülése végett rendelte el a bürókat felállító II. József, hogy a tanácsosok, titkárok és fogalmazók ezentúl a burokban és ne otthon dolgozzanak. Az iratokat pl. egy 1802. évi rendelet szerint az iktatóhivatalból (ex protocollo) a jegyzőkönyvi vázlatok elkészítése végett a fogalmazókhoz (pro extractione ad concipistas), a javaslati íveket a titkárokhoz a fogalmazványok elkészítése, majd a kész fogalmazványt ellenőrzés céljából a tanácsoshoz mindig 11 L. a 7. sz. jegyzetnél idézett kimutatásokat. A referádák 1784. évi beosztására C 92. Acta direct. canc. officii. 932. sz. 12 C 92. Acta direct. canc. off. 468. sz. az 1827. évi, 574. sz. az 1829. évi, 847. sz. az 1832. évi beosztás, illetve ezek módosítása. Itt vannak ilyen módon feltüntetve ezek a részdepartamentumok. 13 Uo. 269. sz., 1038. sz. iratokban található kimutatásokat. 14 Uo. 171. sz. alatt a referádák elosztását az 1814. évre. 15 Ember Győző i. m. 99.