Levéltári Közlemények, 46. (1975)

Levéltári Közlemények, 46. (1975) 2. - Ember Győző: A levéltári forrásközlés apparátusa / 203–221. o.

A LEVÉLTÁRI FORRÁSKÖZLÉS APPARÁTUSA Bevezetésül az alábbi tanulmányhoz, amelynek tárgya a forrásközléstan, nemzetközileg használt nevén az archeográfia egyik kérdéscsoportja, néhány alapfogalom tisztázása látszik szükségesnek. Ilyen fogalmak: a forrás, a történeti forrás, a levéltári forrás, a forrásközlés, a forrásközléstan vagy archeográfia és a levéltártan. A forrás a szó tudományos értelmében — hiszen más értelemben is használatos ez a kifejezés — olyan anyag, amely a belőle megtudható-— meríthető — ismeretekkel — adatokkal — valaminek a megismeréséhez járul hozzá. A történeti forrás olyan forrás, amely a múlt, a történet megismeréséhez járul hozzá, a múltra, a történetre vonatkozó ismereteket, adatokat tartalmaz. A történeti forrást egyszerűen forrásnak is nevezik. A levéltári forrás olyan levéltári anyag, amely a múlt megismerésére szolgáló, történeti értékű adatokat tartalmaz. Elvben minden levéltári anyag levéltári forrás, hiszen a levéltári anyag egyik kritériuma az, hogy történeti értéke, történeti forrásértéke van. A gyakorlatban azonban a levéltári intézmények sok, történeti értékkel nem rendelkező, levéltári forrásnak tehát nem tekinthető anyagot, selejtet is őriznek. A levéltári forrás történeti forrás. A levéltári forrást, a történeti forráshoz hasonlóan, egyszerűen forrásnak is szokták nevezni, különösen a forrásközlés kifejezésben. A forrásközlés kifejezésnek kettős jelentése van. Jelent egyrészt bizonyos munkát vagy műveletet, jelenti másrészt annak a munkának vagy műveletnek az eredményét vagy termékét. A kifejezés mindkét jelentésének van egy tágabb és egy szűkebb körű értelme. A forrásközlés mint munka vagy művelet a források megjelentetését és kiadását jelenti. A forrásközlés mint a forrásközlő munka vagy művelet eredménye vagy terméke, olyan kiadvány, amely a megjelentetésre és kiadásra szánt forrásokat, illetve e forrásoknak az adatait, lényegében feldolgozatlanul, nyersen, azaz olyan állapotban tartalmazza, amilyenben azok ténylegesen vannak. A forrásközlés a szó tágabb értelmében mindenféle forrásnak a közlése, illetve mindenféle forrást közlő kiadvány. A szó szűkebb értelmében a forrásközlés történeti források közlése. A forrásközlés a szónak ebben a szűkebb értelmében elsősorban levéltári források közlését jelenti. Az alábbi tanulmány, amikor a forrásközlés apparátusáról beszél, nem mindenféle forrásközlésnek, nem is mindenféle történeti forrásközlésnek, hanem kizárólag a levéltári forrásközlésnek az apparátusáról szól. Meg kell azonban jegyezni, hogy a levéltári forrásközlés apparátusa sokban azonos mindenféle történeti forrásközlés, sőt mindenféle forrásközlés apparátusával.