Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Bezerédy Győző: A pecsét szerepe a jobbágyfalu közigazgatásában Baranya megyében / 77–87. o.
80 Bezerédy Győző hozzáfűzték: „Helységünk élő Petsétjével". Tehet az „érvényben levő" pecsétjével. Kistótfalunak ugyanis, mint még igen sok baranyai falunak több pecsétje is volt. Az 1822-es iraton a falu második pecsétje található. Az első még a XVIII. század közepéről való (év nélküli, a legkorábbi irat, melyen előfordul 1775-ös keltezésű 14 ). Ez tehát már akkor nem volt érvényben (elkopott, vagy elveszett), nem volt „élő" pecsét, nem számított hivatalosnak, hitelesnek. 15 A század 20-as éveiben meginduló telepítések növelték a pecsétek jelentőségét. Főleg azokban a falvakban volt így, melyekben a telepítések után több nemzetiség is megtalálható volt. Hidason a század közepén három nemzetiség is élt: magyarok, németek, rácok. A község vezetői között is ez a három nemzetiség volt megtalálható. A hivatalos ügyintézésben is megkülönböztették ezt. A község három pecsétet használt a következő felirattal: 1. SIGILLVM PAGI HIDAS 1728 2. SIGILL. PAGI MAGYAJK HIDAS 1737 3. SIEGEL. D. GEMEINTE DEUTSCH HIDASCH 1792 A török alóli felszabaduláskor a falut még csak magyarok lakták. Az 1728-as pecséten ezért a nemzetiségi hovatartozást szükségtelen volt feltüntetni. A rácok betelepedése után, 1737-ben a magyarok újat készíttettek, melynek feliratán már Magyar Hidas szerepel. A rácok ezután a régi, 1728-ast használták. A németek ismét újat készíttettek. A helyi közigazgatás gyakorlata az volt, hogy mindig, amikor valamilyen nemzetiség ügyében történt az intézkedés, annak a nemzetiségnek a pecsétjét használták. Nevét a bíró írta alá és két azonos nemzetiségű esküdt. Tehát pl. 1803-ban a magyar igazolást a német bíró és két magyar esküdt. Az iratra a Magyar Hidas feliratú pecsétet ütötték. 16 Előfordult azonban, hogy két nemzetiség ügyében kellett határozatot hozni. Egy 1804-ben kelt tanúvallomási jegyzőkönyv a példa erre. Rácokat és németeket hallgattak ki. A jegyzőkönyvet a német bíró és 2+2 német, illetve rác esküdt írta elá „két Hidas" (Zwei Hidas) nevében és az 1828-as, rácok által használt, valamint az 1792. évi német pecsétet nyomták az iratra. 17 Német- és Magyarszék esetében más, eljárást követtek. Mivel ez két falu volt (bár csaknem összeépülve) külön magyar és külön német bírót választottak. 1791-ben pl. Magyarszék bírója: Cseke András, Németszéké Joannes Gros volt. 18 Két pecsétet használtak: 1. SIGILLUM PAGI MAGYAR SZÉK (Magyarszék), 2. SIGILLVM PAGI SZÉK 1782 (Németszék), feliratút. A legérdekesebb azonban az, hogy mindkét pecsét rajza nagyjából azonos: átkötött búzakalászok, csoroszlya és eke. 19 Általában betelepedésük után a németek azonnal elkészítették a német feliratú pecsétet, sokszor azonban a régi falu pecsétképét nem változtatták meg (Babarc). . 14 Baranya megyei Levéltár, Pecsétgyűjtemény 15 A budafai bíró is hasonlóképpen írta alá: „Bizonyítjuk nevünk alá írásunkal és élő helység pecsétünkéi." (Baranya megyei Levéltár, Statárium 1851 Budafa). 16 Baranya megyei Levéltár, Pecsétgyűjtemény, Hidas. » Ua. 18 Ua. 19 A két pecsét között lényegtelen az eltérés: Németszék pecsétjén 3, Magyarszékén 5 átkötött búzakalász van, ez utóbbinál a búzakalászok és a csoroszlya az eke alá kerültek.
