Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Benda Kálmán: Egy új forrástudomány: a pszichografológia / 61–76. o.

Egy új forrástudomány, a pszichografológia 69 érezte magát. Telve volt vitalitással, dinamizmussal, — élete végére azonban szervezete, érrendszere, só't idegzete is elhasználódott, testi állapota rosszabb, mint a lelki." Melankóliának azonban az írás nem mutatja nyomát. A harmadik testvér, István, a lengyel király esetében epilepszia nem mutatható ki, — írása testileg-lelkileg egészséges embert mutat. Van benne furcsaság, de ez nem beteges, hanem egyéni. Érdekes a pszichografológia tanúságtétele: István királynál nem mutathatók ki számbavehető női kapcsolatok. Hidegen hagyta a másik nem, — tudjuk, a nők nem is játszottak szerepet életében.

25 A következő nemzedékből Kristóf fiát, Zsigmond fejedelmet már láttuk. Az orvostudományi cikk azon kívül, hogy pszichopatának mondja (aki egy közelebbről meg nem nevezett kortársi vélemény szerint nem tudni, „őrült-e vagy gazember") „erős alkoholistának" állítja, — ám erről sem írásai (sem a kortársak) nem tanúskodnak. Sajnos sem Zsigmond anyjának (Bocskai Erzsébetnek), sem nagyanyjának (Telegdi Katának) az írását nem volt módunkban megvizsgáltatni. Ez annál sajnálatosabb, mert Rákosné Ács Klárának az írás alapján az a gyanúja, hogy betegségét — mely luetikus jeleket mutat — anyai ágon örökölte. A család más nemzedékében, az unokatestvéreknél kiütköző hasonló betegségi jelek elsősorban Telegdi Kata személyét teszik gyanússá. Kristóf bátyjának, Andrásnak három fia volt. Boldizsár, a legidősebb — akit Báthory Zsigmond 1594. szeptember 11-én kivégeztetett —az orvostörténeti cikk szerint „igen heves, intrikus természet volt."

26 írása azonban többet mutat: Beteg lelkű, súlyosan terhelt, akarnok, kirobbanó és kegyetlen természet, aki dühkitörései idején szinte beszámíthatatlan. A terheltség nála is nőági örökségnek látszik, s vérbajos eredetű. Öccse, András, a bíboros, Erdély fejedelme viszont testileg-lelkileg teljesen egészséges volt (alig 30 éves korában azonban már érelmeszesedést észlelhetünk nála). Intelligens, művelt, telve önbizalommal és tehetséggel. Uralkodásra termett határozott egyéniség.

27 A harmadik fiú, István, élete végén váradi kapitány, szenvedélyes, dönteni nehezen tudó és önhitt ember, aki nem termett uralomra. Ugyanakkor írása egészséges lelkűnek mutatja.

28 Gyermekei csak Istvánnak voltak. Első feleségétől, Bebek Zsuzsannától Gábor és Anna, a másodiktól, a lengyel Kostka Zsófiától András. Közülük csak Gábortól találtunk sajátkezű írást. Nem ismételjük el Báthory Gáborról, a fejedelemről mindazt, amit fenegyerek mivoltáról amúgy is tudunk, s amit a pszichografológia is azonnal megállapított. Számunkra az a lényeges, hogy ez a kiugróan tehetséges ember (akinek nőügyeiről egész Erdély beszélt) túlfűtött és szexuálisan aberrált volt. Az orvostörténeti tanulmány ama megállapítása azonban, hogy „kegyetlen és fajtalan volt", az írásból nem igazolható, ahogy az sem, hogy „élete utolsó éveiben üldözési mánia és vérszomjasság ütközött ki rajta". Ha gyakori tivornyáin -lerészegedett — mondja a pszicbografológus —•, „részeg fővel minden kitelt tőle, kegyetlenkedés és gyilkolás is, de 25 István király írásait Veress Endre által kiadott levelezésének alapján szedtük össze: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése. I—

II. Kolozsvár, 1944. 26 Báthory Boldizsártól csak néhány aláírást sikerült találni: OL F 12. A Gyulafehérvári Káptalan Lymbusa. 1. csomó. 27 Báthory Andrástól is csak aláírásokat találtam: OL R 298. Erdélyi iratok 1. fasc. 28 Levelei: OL Magyar Kamara E 204 Missiles és E 190 Archívum familiae Rákóczi, Fasc. 1.