Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Vörös Károly: Zmeskáll Miklós udvari titkár élete és pályafutása / 615–632. o.

Zmeskáll Miklós udvari titkár élete és pályafutása • 623 munkakörben még hosszabb ideig maradhat munkaképes. Ezért hosszabbítják meg e megbízását 1803 után is, akkor is, mikor már titkári kinevezése is megtörtént. S ez fogja vezetni őket akkor is, mikor 1805 végén, Markoviczky halálakor Zmeskáll e beosztásának véglegesítésére tesznek javaslatot az uralkodónak. Az iktatóhivatal igazgatójának állására hárman pályáznak; Zmeskáll azonban, aki az ügyeket évek óta már ténylegesen viszi, nem is nyújt be kérvényt. Helyzetét érzi túlságosan biztosnak, vagy önmaga előtt is fél bevallani munkaképességének már el nem titkolható hanyatlását? — ma már nem tudjuk eldönteni. A kancellária tanácsa azonban mégis őt javasolja, ismét meleg szavakkal emelve ki emberi és hivatalnoki jótulajdonságait. Nem rajtuk áll, hogy az uralkodó Zmeskáll helyett az iktatóhivatal élére Baboss Józsefet, a kancelláriának egy, annak véleménye szerint Zrneskállal össze sem mérhető képességű tisztviselőjét (aki azonban elég okos volt ahhoz, hogy előzőleg már felségfolyamodványban kérje magának a hivatalt) nevezi ki directornak.

26 Még további másfél évébe telik a kancelláriának, míg az uralkodó hozzájárul ahhoz, hogy Zmeskáll ezzel az eléjeugró —, s e beosztásában a kancellária szerint be nem vált — kollégával helyet cserélve elnyerhesse a kétségtelenül nyugalmasabb, ám anyagilag ránézve egyelőre nem sok előnyt nyújtó állást.

27 Mert 1808 januárjában, mikor rendezik a segédhivatalok tisztviselőinek fizetéseit, nyilatkozatot kell tennie, mely szerint 1500, itt. 1600 forint fizetésével megelégszik mindaddig, míg Babos — ki bár iktatóhivatali igazgatói állását ügyintéző titkárival cserélte fel, (az uralkodói rendelet szerint, mely eleve leszögezte, hogy ebből rá semmi anyagi hátrány nem származhat) az iktatóhivatali igazgatónak járó 1800 forint fizetést kapja — az előrelépés rendjében nem lép át a 2000 forintos titkári fizetés kategóriájába, s így az 1800 forintos igazgatói állás illetményét fel nem szabadítja.

28 (Űgy látszik azonban, hogy a nyilatkozat kivétele inkább csak bürokratikus óvatoskodás lehetett, mert a felemelt fizetést 1800 őszén végül Zmeskáll is megkapja.)

29 Tévedés lenne azonban, ha azt hinnők, hogy ennek fejében Zmeskállnak ez a beosztás — melyben hivatali szolgálatának még hátralevő további 18 évét fogja eltölteni — valamiféle sine cura lenne. A kancellárián 1770-ben vezetik be az iratok iktatását: ekkor az évi ügyforgalom még csak 6—7000 darab. 1806-ban e szám már eléri a 13 ezret és 1824-re, Zmeskáll utolsó teljes szolgálati évére meghaladja a 17 ezret. Ennek az évről évre egyre rohamosabban növekvő irattömegnek (1807 és 1808. között Zmeskáll kimutatása szerint a többlet 1104 db, mellyel az utóbbi év ik

r tatmányainak száma már majdnem 13 és fél ezer) iktatására és a hivatalon belüli útjának nyilvántartására az iktatóhivatal az igazgatón kívül viceprotocollistát, 1 udvari fogalmazót, 3 kancellistát, 2 accessistát, és 1 irodaszolgát foglalkoztat: összesen tehát 7 embert. Zmeskáll mint igazgató — ^saját szavaival élve „übernimmt alle Exhibiten, präsentirt und theilt sie zu; recepissirt Akten und andere Gegenstände; führt numerische Controlle über die bereits assignirte Exhibitien, damit nichts in Rathsconsignation ausbleiben lieset, und unterschreibt alle Bescheide; überreicht die den Protokoll zugewiesene verschiedene periodische Verzeichnisse,... und verrichtet übrigens alles das, was der Vorsteher zur Erhaltung der Ordnung, Genauigkeit in den sämtlichen Geschäften dieses Departements und Erfüllung des Pflicht, welche jedem seiner Subalternen abliegt, zu leisten schuldig ist." A többi hivatalnok sem ae Ld. 25. jegyzet. 27 AG. 5210/1807. 28 AP. 9/1808. 29 AG. 9894/1808.; az ekörül támadt huzavonára: AG. 6457/1808. és 8169/1808.