Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Vörös Károly: Zmeskáll Miklós udvari titkár élete és pályafutása / 615–632. o.
Zmeskáll Miklós udvari titkár élete és pályafutása 621 gyűlésen át konzervatív követ, s végül 1849-ben, — mindennek logikus következményeképpen — muszkavezető. A Zmeskállok közül a katonákon kívül kétségtelenül Zmeskáll Miklós szakad el legjobban e megyei nemesi világtól. A távoli Bécsben, Magyarország legfelsőbb hivatalának, az udvari kancelláriának lesz tisztviselője. Mivé formálja őt ezekután új környezete, s ottani munkája? — ez az a kérdés, amelyre, életének most már haláláig nyúló négy évtizedét vizsgálva, a feleletet keresnünk kell. II. A magyar királyi udvari kancellária, melynek a 17. század végén a Strattmannok által épített, majd a Windischgrätzek kezére átment, s tőlük 1767-ben megvásárolt, a Vordere Schenkengasse-ban álló pompás barokk stílű palotája 20 négy évtizedre Zmeskáll Miklós mindennapos munkahelyévé válik, ezekben az években — a 18. századon át szakadatlanul tartó fejlődés eredményeképpen —, már messze kinőtt abból a keretből, melyet számára, mint a magyar király kancelláriájának számára a magyar törvények és törvényes szokások kijelöltek. Abban a mértékben, ahogy a 18. századi uralkodói abszolutizmus egyre fokozottabban kiterjesztette közvetlen befolyását a magyar rendiség helyi szervezeteire, sőt a Magyarország igazgatására 1724-ben királyi szervként életrehívott helytartótanács működésére is, válik a magyar udvari kancellária is (az örökös tartományok kancelláriáinak mintájára) uralkodói kabinetirodából egyre kiterjedtebb hatáskörű tényleges politikai és igazságszolgáltatási főhatósággá. Ennek tisztviselőjévé lenni egy tehetséges, tevékeny és ráadásul jó családból is származó fiatalember számára — kivált, ha az illető túl is tud lépni a hagyományos rendi nacionalista gondolkodás korlátain, és képes a dolgokat a felvilágosult abszolutizmus látszólag már osztályok és nacionalizmusok feletti, ezekkel szemben sokban közönyös, birodalmi perspektívája szemével nézni —-, könnyen lehet nagy karrier kezdete is. A kancellárián, kivált ezekben az években, a szaktudás és szakismeret fokozott hangsúlyt kap, s a tisztviselőnek tisztában kell lennie azzal, hogy előmenetelt elsősorban az uralkodó céljainak feltétlen és okos szolgálata biztosíthat számára; jó származás vagy vagyon önmagában többé már nem lesz súlyos jogcím az érvényesülésre. És valóban: a kancellárián ezekben az években már nem egy fiatal, elszegényedett vagy különben is jelentéktelen nemesi családból származó tisztviselő csinál karriert. Ez érthető is. Hiszen szegényes társadalmi helyzetüknél fogva ők tudják legkönnyebben átvenni a hivatalnok világszemléletét, mely minden anyagi függetlenség, vagy társadalmi összeköttetés nélkül csupán az uralkodó 'érdekeinek feltétlen szolgálatában találhatja meg boldogulásának egyedüli útját. Zmeskáll szolgálata a magyar kancellária illetékkiszabási hivatalánál ugyanúgy nem tart soká, mint az accessista szerény, még az írnokénál is alacsonyabb segéd- • hivatali beosztásában (s ehhez illő szerény, évi 300 forintnyi fizetésével) eltöltött, 1785. január 24-ével kezdődő időszak. Ezek csak a hivatali szolgálatnak a fogalmazási szakon dolgozó tisztviselő számára is elkerülhetetlen újoncévei. Egy évnyi accessistaság után — melyet már az ugyancsak szerény köznemesi sorból aránylag rövid idő alatt a kancellária egyik legfontosabb tisztviselőjévé emelkedett, nagyműveltségű, felvilágosodott Pászthory Sándor tanácsos 21 irodájában, tanulmányi ügyekkel ismer20 Az épület története: Takáts Sándor: Magyar küzdelmek. Bp. é. n. 321—357. 1. 21 Pászthory szép portréja: Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus. Bp. 1939. (A magyar protestantizmus történetének forrásai.) 293—294.1.
