Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Vörös Károly: Zmeskáll Miklós udvari titkár élete és pályafutása / 615–632. o.

618 Vörös Károly novemberében meglátja a napvilágot. Az apa Árva megye egyik táblabírája; képességein, s a család tekintélyén túlmenőleg nyilván családi összeköttetések is szerepet játszanak abban, hogy 1751-ben a szomszédos Liptó vármegye országgyűlési követévé választja. Felesége ugyancsak evangélikus, vagyonos besztercebányai nemes patríciuspolgári — ám a megyei igazgatás számos pozíciójában is megtalálható — család leánya;

5 egyik unokaöccse az a Meerwaldt Zsigmond, aki 1758-ban a soproni evangélikus kollégium diákjaként a tudományoknak a városok virágzására gyakorolt hatásáról elmélkedő, német nyelvű búcsúztató verssel tiszteli meg a lutheránusok lőcsei kollégiumába meghívott, és Sopront odahagyó Ribinyi Jánost, az iskola rektorát.

6 Az apa korai (1764-ben, harmadik fiának születésével csaknem egyidejű) halála után özvegye Besztercebányára húzódik vissza három fiával, akik felnövekedve az ottani (hajdan Bél Mátyás által is igazgatott) jeles evangélikus gimnáziumnak lesznek növendékei. További útjuk is a tekintélyesebb megyei nemesség ifjainak szokásos pályáján indul — érdekes módon azonban nem az apai kapcsolatokat biztosító Árva megyébe visszatérve, hanem ennek szegényesebb viszonyaival szemben a Besztercebányán urbanizált városi környezetet is nyújtani képes Zólyomban maradnak. Az anyai családi kapcsolatok nem kevésbé hatékonyak az apaiaknál. Zmeskáll Miklós bátyja, Gábor, miután 1778-ban a pesti Királyi Táblán letette az ügyvédi vizsgát, már ugyanebben az évben Zólyom megye besztercebányai járásának lesz fizetéses esküdtje, 1782-ben a megye táblabírája, 1785—86-ra tiszti ügyésze. Később Besztercebánya város szolgálatában találkozunk vele, hogy életét most már továbbra is városi környezetben, Selmecbánya város főbírájaként fejezze be.

7 A harmadik fiú, Ferenc, egyetemi szintű jogi tanulmányairól nem tudunk, de 1787—89-ben ő is Zólyom megyei tisztviselő: aljegyző, s 1801-ben a táblabírói címet is megkapja. Azután neve nem jön elő többé, — feltehetően fiatalon meghalt.

8 Miklós útja azonban hasonló kezdetek után ugyan, de már másként folytatódik tovább. Ő is végigmegy a szükséges filozófiai és jogi stúdiumokon, s bátyja után 4 évvel, 1782 márciusában ő is leteszi az ügyvédi vizsgát. Űtja még ekkor őt is a hazai megyei állások felé indítja el. De a megyei gyakorlat szinte csak hónapokig tart: 1783 februárjában megyéje már mint a megye határán túl, udvari állásba induló ifjú számára állít ki nemesi bizonyságlevelet. Mert ezek az évek II. József felvilágosodott abszolutizmusának évei, s a protestánsokat sújtó megkülönböztetések feloldódásával megnyílik előttük a királyi szolgálat kapuja is. Az evangélikus Zmeskáll Miklós útja ebbe az irányba fordul: nyilván megyéjének és megyei-családi jóakaróinak támogatásával is. A 25 éves fiatalember neve 1784-ben a magyar udvari kancellária hivatalnokai között tűnik fel.

9 Azt, hogy a Zmeskáll-fiúk nem maradtak meg a birtokos nemesi életforma megyei kereteiben, hanem már korán hivatalnoki, értelmiségi pályára léptek, igen érthetőnek találjuk akkor, ha megvizsgáljuk azokat, a 18—19. szazad fordulójáról 5 Zmeskáll III. Gábor néhány soros életrajza: Nagy Iván i. h. 416.1., családfa: 406.1. 6 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VIII. k. Bp., 1902. 1119. hasáb. 7 Zmeskáll IV. Gáborra: Nagy Iván i. h. 416.1.; Wurzbach, Constantin: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Österreich. 60. Th. Wien. 207. 1. 8 A Zmeskáll család kiterjedt kapcsolataira érdekes adatokat közöl az Akadémia Kézirattárában őrzött Föglein hagyaték alapján Zolnay idézett (Studia Musicologica, 1971) tanulmánya: a család a 18. századinál kiterjedtebb birtoklását mutató 16—17. századi adatai jól érzékeltetik a vagyon osztódását, s a család vagyoni hanyatlását is. , 9 Magyar Országos Levéltár, Magyar Kancelláriai Levéltár, Acta Generalia (a továbbiakban: AG.) 4099/1785.; megyei közigazgatási gyakorlatára: AG. 12 320/1786.